Az Orvosi Kutatótanács Egészségügyi és Fejlődéstani Felmérésében részt vevő vizsgálati személyek (1946-os születésű britek) a kutatás kezdetén 13-15 évesek voltak, és körülbelül negyedüknél állapítottak meg enyhe magatartászavart. Tanáraik értékelése alapján súlyos és enyhe viselkedészavarokkal küszködő, illetve problémamentes csoportokra osztották őket. Az utánkövetés 36-53 éves korukig tartott, amikor is felmérték mentális egészségi állapotukat, valamint társadalmi és gazdasági helyzetüket.  Az eredmények megdöbbentő új információkat nyújtanak az enyhébb magatartászavarok társadalmi hatásaival kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a viselkedészavaros fiatalok nagyobb eséllyel maradtak ki az iskolából képesítés nélkül, és később számos súlyos problémával – depresszió, szorongás, válás, tinédzserkori terhesség, anyagi nehézségek – kellett szembenézniük, melyek egész felnőtt életüket végigkísérték. Az eredmények a felnőttkori kilátásokat befolyásoló tényezők – a nem, az apa társadalmi helyzete, a serdülőkori depresszió és szorongás, illetve kognitív képességek – figyelembevételekor sem változtak. Meglepő módon – és mások eredményeivel ellentétben – az iskolában rosszul viselkedők körében sem voltak gyakoribbak a későbbi alkoholproblémák.

A hírek összeállításában médiapartnerünk a MediPress