Az emberekben még akkor is megvannak a matematikai képességek, ha a nyelvükből hiányoznak az ehhez kapcsolódó kifejezések, állítja egy kutatócsoport a  Proceedings of the US National Academy of Sciencesben megjelent tanulmányban. Felfedezték, hogy az ausztrál bennszülött gyerekek, akiknek anyanyelvében nem szerepelnek számfogalmak, ugyanolyan jól teljesítenek a számolási feladatokban, mint angol anyanyelvű társaik. Az eredmény megcáfolja a korábbi feltételezéseket, miszerint a számfogalmak adják a számolási készségek kiépülésének kulcsát. A tanulmányt készítő brit és ausztrál tudósok 45 négy és hét év közötti bennszülött gyermeket vizsgáltak meg. Az eldugott területen élő és csak törzsi nyelveken beszélőket összehasonlították azokkal, akik Melbourne-ben laknak, és beszélnek angolul. A gyerekeket megkérték, hogy „másolják le” az eléjük helyezett tárgyak számát. Megismételték a feladatot úgy is, hogy ezeket letakarták, és ki kellett találniuk, hány tárgy van előttük. A legbonyolultabb feladat során annyi játékpénzt kellett kirakniuk, ahányszor a kísérletvezető összeütött két pálcát. A numerikus képességek terén nem mutatkozott különbség a gyerekek között. A kutatás vezetője szerint  az amazóniai törzsek körében végzett korábbi kísérletek azt mutatták, hogy a szavak fontosak a pontos számolást igénylő feladatoknál, ezt azonban megcáfolta a mostani kutatás. „Az a képesség, hogy numerikusan lássuk a világot, velünk születik, ugyanúgy, mint a színlátás.” Hozzátette, hogy néhány emberből ez a képesség hiányozhat, például a diszkalkuliásoknál (egyfajta matematikai részképesség-zavaresetén). Szerinte ez magyarázatot adhat arra, hogy a „számoló népek körében a diszkalkuliások számára miért olyan nehéz a matematika elsajátítása. Habár számos hivatalos és nem hivatalos lehetőségük nyílik arra, hogy megtanuljanak szóban számolni és számításokat végezni, az ehhez szükséges belső mechanizmusuk eltérően fejlődhet ki."