Az étkezés élvezetében és a túlélésben betöltött szerepe ellenére csak igen keveset tudunk az ízlelésről mint érzékről, pedig igen fontos védelmi és élvezeti funkciói vannak. Az ízlelés segítségével ítéljük meg a szánkba került dolgokat-ételt, gyógyszert, italokat. Az ízlelés az utolsó teszt, amelyen egy anyagnak át kell mennie ahhoz, hogy szervezetünkbe kerülhessen. A Monell Központ és a Floridai Egyetem tudósai nemrég egy cikksorozatban foglalták össze az ízlelésről eddig szerzett ismereteinket. Ennek segítségével jobban megérthetjük, hogyan is működik ez a fontos, de sokszor háttérbe szoruló érzékszerv. Az utóbbi években az édes, keserű és umami (borsmenta) ízekért felelős receptorok azonosítása új távlatokat nyitott meg az ízlelés megismerésében, de még így is sok kérdés maradt megválaszolatlan. A Current Biology c. szaklapban megjelent cikksorozatban olvashatunk a különböző ízek felismerésének mechanizmusáról, és az idegrendszer valamint az elsődleges ízlelési szervek (főként a nyelv) kapcsolatáról. Jelenlegi ismereteink szerint az ember öt ízt képes megkülönböztetni: ezek az édes, a savanyú, sós, keserű és az umami. A különböző ízek különböző érzelmeket váltanak ki belőlünk – és segítenek eligazodni a világban. Amíg egy falat édes csokoládé örömet okoz, a keserű dolgok általában rosszullétet idéznek elő, így óvnak minket a káros anyagoktól, mérgektől. „Az ízlelés fontossága vitathatatlan, hiszen egyszerre jelent védelmet és örömforrást. Még a beszélt nyelvben is megjelenik, hiszen ki ne ismerné az édes örömöt, a megkeseredett kapcsolatokat, a savanyú szőlőt, és az élet sava-borsát?” – tette fel a kérdést a cikksorozat egyik írója, Paul A.S. Breslin.

A hírek összeállításában médiapartnerünk a MediPress