A reggeli gyaloglás iskolába vagy óvodába menet növeli a gyermek stressztűrő-képességét a nap folyamán. Ráadásul, a szapora szívverés és a vérnyomás emelkedése segít elkerülni a szív- és érrendszeri betegségeket felnőttkorban, állítja a Buffalo Egyetem új tanulmánya. A Medicine & Science in Sports & Exercise című folyóirat augusztusi számában arról számoltak be, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél azt szimulálták, hogy gyalog mennek iskolába, kevésbé tapasztalták a vérnyomás emelkedését, és kisebb stresszt érzékeltek egy feladatmegoldás során, mint azoknál, akiket autóval vittek iskolába, óvodába. 

Stressz hatására olyan szív- és érrendszeri reakciók lépnek fel, mint szaporább szívverés, magasabb vérnyomás. Ez a gyerekeknél a későbbiekben szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, a felnőttkorban pedig érelmeszesedéshez vezethet. „A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása már gyermekkorban elkezdődik, ezért nagyon fontos, hogy legalább lassítsunk ezen a folyamaton „A testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mégpedig azzal, hogy csökkenti a stresszreakciókat. Ezért a szülőknek és pedagógusoknak minél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a gyerekek napközben eleget mozogjanak. Ha az óvodába, iskolába gyalog vagy biciklivel megy a gyermek, és ebéd előtt futkározik egyet, az nagyon jót tesz az egészségének. A testmozgás védelmet nyújt olyan stresszhelyzetekben, mint a feladatmegoldás, a többi gyerek előtti szereplés, vagy a társaságba való beilleszkedés”  – magyarázza James Roemmich, az egyetem gyermekgyógyászati, mozgás- és táplálkozástani docense. Roemmich és csapata 10 és 14 év közötti gyerekeket, 20 fiút és 20 lányt vont be a kísérletbe. A viselkedéstani laboratóriumba reggel behívott gyerekek felét kényelmes ülésbe ültették, és 10 percig olyan képeket vetítettek nekik, mintha nagy forgalomban autóval utaznának. A másik csoport tagjai futógépen, az általuk választott tempóban másfél kilométert sétált hátukon táskával, a testsúlyuk 10 százalékát cipelve. Eközben egy kertvárosi környezet képeit vetítették nekik. Húsz perc pihenő után egy úgynevezett Stroop-tesztet oldattak meg velük, ami a szelektív figyelem vizsgálatára szolgál. Például különböző színű betűkkel leírt színneveket mutattak. A feladat a látott szín megnevezése a szó jelentésének figyelmen kívül hagyásával (például a „zöld” szót kék tintával írták le.) Azoknak a gyerekeknek a szívverése s így pulzusa, akik gyalogoltak reggel, három ütéssel volt több percenként, míg azoknak, akik autóztak 11-gyel ütött többet a szívük. A passzív ingázók vérnyomása háromszor, stresszreakciója pedig kétszer akkorával nőtt, mint a gyaloglóké. A stressz általános reakció, amellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden veszélyérzetet keltő ingerre.  A kutatás vezetője szerint a kísérlet bizonyítja a testmozgás befolyását arra, hogyan birkózunk meg a stresszhelyzetekkel.