Miért van az, hogy a romantikus filmeken legtöbbször csak a nők érzékenyülnek el? Vagy mi az oka, hogy a segítő foglalkozásokban több a nő? Az egyik ok biztosan a szocializációban rejlik, amelynek során már egész kis korunkban elsajátítjuk a nemi szerepeket. A legújabb kutatások azonban kiderítették, hogy ennél többről van szó. Minél több tesztoszteron van ugyanis a szervezetünkben, annál kevésbé vagyunk képesek az empátiára, bizonyították be kísérletükben az Utrechti és Cambridge-i Egyetem kutatói. A kísérletben olyan tesztet alkalmaztak, mely megmutatja, hogy a szemkörnyékről készült fotók alapján mennyire tudja valaki megítélni az érzéseket és a gondolatokat. A „gondolatolvasás” az empátia része, egy olyan képesség, melyben a nők általában sokkal jobban teljesítenek. A kísérletben 16 fiatal nő kapott tesztoszteront, azért csak nőkkel dolgoztak, mivel a nőknek általában alacsonyabb a tesztoszteron-szintjük, ezért nálunk sokkal inkább megfigyelhető az empátiás képesség változása.  Nemcsak az derült ki, hogy a tesztoszteron adagolása után jelentősen visszaesett a gondolatolvasás képessége, hanem az is, hogy a hatás kiválóan előre jelezhető a születés előtti tesztoszteronszint alapján. Minél férfiasabbak voltak egy nő perinatális tesztoszteron-jellemzői, annál jobban visszaesett átmenetileg az empátiás készsége. A kísérlet azért is meglepő, mert már egész kicsi hormonális változás is óriási hatással lehet az empátiára – tehát a tesztoszteron adott pillanatban mért szintje közvetlenül befolyásolja. Ez magyarázhatja, hogy egy átlagos nő miért teljesít jobban ezen a területen, mint egy férfi. A magzati tesztoszteronszint pedig úgy tűnik, hogy hosszabb távú, "szervező" szereppel bír a későbbi agyműködésre nézve. Szóval, hölgyeim, ha párunk érzéketlennek tűnik egy drámai pillanatban, gondoljuk arra, hogy így van kalibrálva – legyünk vele empatikusak! (Forrás: Proceedings of the National Academy of Sciences)