Az ember legjobb barátja lehet a genetikai kutatások tárgya

Mivel a kutyák genetikai állománya igen hasonló az emberekéhez, az állatok tanulmányozása hozzásegíthet bizonyos emberi betegségek gyógyításához. A kutatókat leginkább a kutyák fajtarendszere érdekelheti, ami mesterséges szelekció eredménye, ugyanis azt egymástól igen különböz? típusú él?lények (gondoljunk csak a németjuhászra vagy a csivavára) adják.

Mivel a fajták nemesítésekor a rokonegyedek pároztatása történik, ezért nagyobb jelent?séget kapnak az egyébként lappangóan örökl?d? génhibák - ezek csak akkor okoznak betegséget, ha az utód mindkét szül?t?l a hibás génváltozatot örökli. A fajtanemesítés miatt tehát az ilyen betegségek gyakoribbak a fajtiszta kutyákban, ami segíthet emberekre is adaptálható megállapítások felállításában. "Ráadásul a kutyák genomja igen hasonló az emberéhez. Inkább, mint az egereké, patkányoké vagy muslicáké, melyeket a legtöbb kutatás alkalmaz. Emellett a kutyákat pontosan ugyanazok a környezeti hatások érik, mint minket: ugyanazt a vizet fogyasztják, ugyanazt a leveg?t szívják, ugyanolyan szennyezésnek vannak kitéve, és megközelít?en ugyanazokkal az ételekkel táplálkoznak” – állítja a cikk szerz?je, dr. Elaine Ostrander, az Amerikai Egészségvédelmi Intézet munkatársa.

A kutyákban szinte minden olyan betegség el?fordul, mint emberekben, ideértve a rákot, az ízületi gyulladásokat, az epilepsziát, a szem ideghártyájának betegségeit, az autoimmun betegségeket és a pszichológiai rendellenességeket is. Mintegy 400 kutyafaj létezik, köztük  vannak olyanok, melyeknél egyes betegségek nagyobb valószín?séggel alakulnak ki. A kutyák els? számú haláloka a rák, mely hasonló mechanizmussal fejl?dik ki, mint az embereknél, és a terápiás stratégiák is hasonlóak – emiatt sokat tanulhatunk a rákról a kutyákon keresztül. A két fajt illet?en a kromoszóma-rendellenességek gyakran megfeleltethet?ek egymásnak. Az ezekre való koncentrálás hozzájárulhat a daganatok célzott terápiájának fejlesztéséhez.