Mivel a kutyák genetikai állománya igen hasonló az emberekéhez, az állatok tanulmányozása hozzásegíthet bizonyos emberi betegségek gyógyításához. A kutatókat leginkább a kutyák fajtarendszere érdekelheti, ami mesterséges szelekció eredménye, ugyanis azt egymástól igen különböző típusú élőlények (gondoljunk csak a németjuhászra vagy a csivavára) adják.

Mivel a fajták nemesítésekor a rokonegyedek pároztatása történik, ezért nagyobb jelentőséget kapnak az egyébként lappangóan öröklődő génhibák - ezek csak akkor okoznak betegséget, ha az utód mindkét szülőtől a hibás génváltozatot örökli. A fajtanemesítés miatt tehát az ilyen betegségek gyakoribbak a fajtiszta kutyákban, ami segíthet emberekre is adaptálható megállapítások felállításában. "Ráadásul a kutyák genomja igen hasonló az emberéhez. Inkább, mint az egereké, patkányoké vagy muslicáké, melyeket a legtöbb kutatás alkalmaz. Emellett a kutyákat pontosan ugyanazok a környezeti hatások érik, mint minket: ugyanazt a vizet fogyasztják, ugyanazt a levegőt szívják, ugyanolyan szennyezésnek vannak kitéve, és megközelítően ugyanazokkal az ételekkel táplálkoznak” – állítja a cikk szerzője, dr. Elaine Ostrander, az Amerikai Egészségvédelmi Intézet munkatársa.

A kutyákban szinte minden olyan betegség előfordul, mint emberekben, ideértve a rákot, az ízületi gyulladásokat, az epilepsziát, a szem ideghártyájának betegségeit, az autoimmun betegségeket és a pszichológiai rendellenességeket is. Mintegy 400 kutyafaj létezik, köztük  vannak olyanok, melyeknél egyes betegségek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki. A kutyák első számú haláloka a rák, mely hasonló mechanizmussal fejlődik ki, mint az embereknél, és a terápiás stratégiák is hasonlóak – emiatt sokat tanulhatunk a rákról a kutyákon keresztül. A két fajt illetően a kromoszóma-rendellenességek gyakran megfeleltethetőek egymásnak. Az ezekre való koncentrálás hozzájárulhat a daganatok célzott terápiájának fejlesztéséhez.