Gátolják a rákmegel?zést a mítoszok és a félreértések

A bemutatott kutatások rávilágítottak azokra a kihívásokra, melyeket a tévhitek eloszlatása jelent a daganatok kockázatával és a fontos életmódbeli tényez?kkel kapcsolatban. „Az európai lakosság nagy része nem igazán fogadja el a tényt, hogy önmaga is felel?s a betegség megel?zésével kapcsolatban, ezért nem is igen hajlandó változtatni életmódján és szokásain. Ehelyett inkább mindent a génekre és a társadalmi helyzetre kennek. A jöv?re nézve hatalmas egészségügyi-politikai problémát jelent az els?dleges megel?zés fontosságának hangsúlyozása” – mutatott rá Hans-Jörg Senn professzor, az ESMO rákmegel?z? testületének svájci elnöke. Ha ugyanis nem sikerül csökkenteni a f?bb daganattípusok el?fordulási arányát, nagyon nagy gazdasági terhekkel kell számolnunk.

A kongresszuson felfedték továbbá az emberi fejekben uralkodó káoszt a kockázati tényez?kkel kapcsolatban. A sz?k alsónem? nem okoz rákot, az elhízás viszont igen. Sok a félreinformált ember. Többen túlbecsülik a genetika szerepét a betegségek kialakulásában, mondta dr. Derek Power, az ír Mercy és Cork Egyetemi Kórház onkológusa, a kutatás vezet?je. 48 kérdésb?l álló felmérés segítségével állapították meg a rákkelt? tényez?k ismeretét az általános lakosság körében. 748 ember töltötte ki a kérd?ívet, akik közül 126 vallotta magát egészségügyi szakembernek. „A megkérdezettek összesen 90 százaléka (köztük az egészségügyisek is) úgy gondolta, hogy a gének er?teljesen befolyásolják a rák kialakulását. Ezeket a félreértéseket el kell oszlatni, ha valóban a beteg emberek számának csökkentése a cél. Nem lehet elégszer elmondani, hogy az étrend, az életmód és a dohányzás felel a tumorok 90-95 százalékáért” – magyarázta a kutató. Új kommunikációs módszerekkel az emberekben tudatosítani kellene, hogy az elhízás és el?zményei növelik a kockázatot, így lehetne motiválni ?ket a fogyásra és a hízás megel?zésére.

Az alkohol hatásaival kapcsolatban is fel kellene világosítani a lakosságot. Amerikában 129 987 ember bevonásával végeztek kutatást, hogy a visszafogott alkoholfogyasztás miként függ össze a rákos megbetegedésekkel. A mértékkel ivók körében valószín?leg azért fokozott a betegség kockázata, mert nem tudják, mi számít kevésnek vagy soknak. Habár abban minden szakember egyetért, hogy a szeszes italok nagy mennyiségben több rákfajta kialakulását is el?idézhetik, a kisebb mennyiségek szerepe tisztázatlan, állította dr. Arthur Klatsky, az oaklandi Kaiser Permanente Program munkatársa. Néhány kutatás talált összefüggést, mások nem. Egy új elemzés szerint sokan nem vallják be az igazságot az ivási szokásaikkal kapcsolatban.

Török kutatók arra jöttek rá, hogy nem mindig könny? rávenni az orvosokat sem a dohányzásról való leszokásra. Ha az orvos maga is pöfékel, sokkal nehezebb lebeszélnie a pácienseit  err?l a káros szokásról. Ez vezette dr. Fikri Iclit és munkatársait az Ankarai Egyetem orvosi karán arra, hogy próbálják csökkenteni a dohányosok számát a hallgatók körében. Európa több részén is cigarettáznak az orvosok. „Legtöbben a spanyol (42 százalék) és a görög (41 százalék) orvosok közül gyújtanak rá” – ismertette az eredményeket dr. Icli. 215 ankarai orvostanhallgató közül a férfiak 29,5 százaléka, a n?knek pedig 22,6 százaléka dohányzott. Az els? felmérés során 60 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak az egyetemen szokott rá a cigarettára, az utolsó év felé közeledve pedig egyre növekedett az arányuk. „Ha egyszer már rákaptak, nehéz letenni, ezért az a legjobb, ha bele sem kezdenek, ezt kell megel?zni valahogy. A medikusokban tudatosítani kell, milyen veszélyt jelent a dohányzás, továbbá azt, hogy orvosként egyben szerepmodellként is szolgálnak a lakosság felé” – mondta a kutató.