A testünk illata elárulja, hány évesek vagyunk

A szagoknak még a mi hipercivilizált humán világunkban is elég nagy jelent?sége van, még ha nem is vagyunk mindig tudatában.

Szokták mondani, hogy az emberek között a vonzásokat és választásokat a kémia dönti el, amin sokan valami olyasmit érthetnek, hogy a másik illata, kipárolgása, b?re tapintása ellenállhatatlan – vagy éppen, hogy minden intellektuális vagy akár lelki vonzalom ellenére sem izzik fel közöttük a leveg?. A szagok azonban máshol is megjelennek. A babák szagát imádjuk, és nem tudunk betelni vele: „igazi babaszaga van” – szoktuk mondogatni. Ezzel szemben olyanról is beszélünk, hogy betegségszag, öregszag, ami annyira elterjedt interkulturálisan is, hogy Japánban külön kifejezés is van rá: kareishü. A Monell Center kutatói utánamentek néhány szagtapasztalatunknak, és érdekes eredményekre bukkantak.

A kutatók szerint az állatvilágból hoztuk magunkkal azt a képességünket, hogy a szagok is segítsenek minket a szociális mez?ben: szag alapján választunk partnert, megtippeljük mások korát, különbséget teszünk hozzánk hasonló és nem hasonló között, elkerüljük a betegeket. Ez azért lehetséges, mert az emberi test szaga gazdag olyan kémiai komponensekben, amelyeket szociális információként értelmezni tudunk. Ezek a kemikáliák a korral változáson mennek át, ami például az állatoknak nagyon hasznos információforrás: egy id?sebb hím kívánatos partner lehet, mert olyan géneket örökíthet át, amelyek az utódot is hosszú élethez segíthetik, azonban egy id?sebb n?stény nem olyan vonzó partner, mert már kérdéses, hogy alkalmas-e reprodukcióra.

Johan Lundström és csapata arra volt kíváncsi, hogy valóban képesek-e az emberek a szag alapján beazonosítani mások életkorát. A kísérletben három különböz? korcsoportból (20-30 évesek, 45-55 és 75-95 évesek) gy?jtöttek szagokat, csoportonként 12-16 egyént?l oly módon, hogy öt éjszakán keresztül ugyanabban a pólóban kellett aludniuk, amelyb?l aztán kinyerték a szagmintát. Ezután 41 (20 és 30 év közötti) vizsgálati személy értékelte azokat, hogy mennyire intenzív és kellemes, illetve azt is meg kellett tippelniük, hogy milyen életkorú embert?l származnak. A ScienceDaily hasábjain publikált eredmények azt mutatták, hogy az értékel?k jellemz?en meg tudták állapítani, milyen korosztályból érkezett az adott szagminta – és érdekes módon az öregek mintáját kevésbé intenzívnek és kevésbé kellemetlennek ítélték, mint a másik két csoportét.