Mivel a haj körülbelül 1 cm-t nő egy hónap alatt, 3 centiméterből visszamenőleg megvizsgálhatjuk a kortizol szintjét, így mérni lehet a „krónikus” vagy felgyülemlett stressz mértékét. A Massachusettsi Egyetem bostoni kampuszán végzett kutatás során a kortizol alapján mért biológiai krónikus stressz és az észlelt stressz összefüggését vizsgálták, ezenkívül a biológiai és az észlelt stressz szintjének rassz/etnikum, nem és életkor alapú eltéréseire is megpróbáltak fényt deríteni. A szakértők a stressz szakterület-specifikus jelzőit (személyes észlelt stressz, otthoni káosz és a lakókörnyezet állapota) gyűjtötték össze, és megvizsgálták a kapcsolatot a kortizolszint, a szubjektív stressz és az egészségügyi jelzők (vérnyomás és derék-csípő arány) között. A legmagasabb kortizolszintet azokban a 18-22 éves férfiakban mutatták ki, akik valamilyen etnikai kisebbséghez tartoznak. Azt is kimutatták, hogy az észlelt stressz pozitív összefüggésben áll a haj kortizoltartalmával. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a stressz több területén (otthon, lakókörnyezet, stb.) is magas stressz-szintnek van kitéve, ez a stresszhormon fokozott kiválasztódásával hozható kapcsolatba. Ennek egyik legfontosabb vonzata az, hogy egy esemény stresszként való szubjektív észlelése ugyanolyan nagy jelentőséggel bír a stresszre adott biológiai reakcióink szempontjából, függetlenül attól, hogy valóban bekövetkezik, vagy sem.