Az immunrendszer feladata, hogy megvédje a szervezetet a vírusoktól és baktériumoktól. A szervezet ugyanakkor arra is képes, hogy kezelje a mindennapi stresszt – legalábbis az ideiglenes feszültséget. Másfelől viszont egy embert próbáló helyzet vagy pedig a hosszú távon fennálló stressz negatívan hathat az immunrendszerre. Ilyen típusú feszültség alakulhat ki, amikor egy családtag meghal, vagy amikor a felnőttek valamilyen krízisen mennek keresztül. A mostani eredmények alapján a magas stressz-szintű családokban nevelkedő gyermekek kortizolszintje magas – ami a feszültség biológiai mutatója. Ez alátámasztja az összefüggést, miszerint a stressz „átragad” a kicsikre, s azt is, hogy a magas stressz-szint rossz hatással van az immunrendszerre, tehát a szervezet kevesebb ellenállást mutat fokozott feszültség esetén. A védekezőképesség e helyett olyan anyagokra is irányulhat a testen belül, amelyeket „békén kellene hagyni”, s ez már az autoimmun reakciókkal áll kapcsolatban. A kutatás során olyan családokat vettek górcső alá, ahol ötéves gyermek nevelkedik (az adatok a délkelet-svédországi gyerekeket összesítő kutatásból (ABIS) származtak). A szülők stresszre és nehézségekre irányuló kérdésekre válaszoltak, amelyek például a válásra vagy a munkanélküliségre is kitértek. A válaszok alapján a szakértők elkülöníthettek egy gyermekcsoportot, akiknél a családi helyzet szerint elképzelhető a magasabb stressz-szint, valamint egy olyat, akiknél feltehetően normális. A Jönköpingi Egyetem munkatársai további munkálatokat végeznek majd annak feltárására, hogy a magas stressz-szint milyen hatással van a testre – ezúttal fiatal felnőttek, elsősorban 18-22 évesek esetében. „Ők már maguk is beszámolhatnak a mindennapi negatív tapasztalataikról s a gyermekkori problémákról” – összegezte Maria Faresjö professzor.