Minden szülő számára dilemmát okoz, hogyan tanítsa meg gyermekét okos pénzügyi döntéseket hozni. Van, aki amíg csak teheti, nem ad zsebpénzt a diáknak, mások már az első osztályosnak is adnak. Németh Erika klinikai gyermek-szakpszichológus szerint 7-8 éves kor előtt azért nem érdemes pénzt adni, mert még nincs kialakult számfogalma a kicsinek, illetve nem rendelkezik késleltetési készséggel, vagyis mindent azonnal akar, ha kap egy összeget, azt nyomban el is költi. Amennyiben készségszinten megérett a diák, felelősségteljesnek érezzük, fokozatosan, kis összegekkel kezdve bevezethetjük őt a pénzügyi döntések világába.

„A pénzköltéssel a gyerek fontos tapasztalatokhoz jut, ha kellő szabadságot adunk neki. Nem kell ugyanis mindentől megóvni, vagyis ha hoz egy rossz döntést és hétfőn elkölti az összes pénzét csokira, s így egész hétre egy fillér nélkül marad, akkor nem szabad a szülőnek meginogni, és hét közepén mégis adni újabb összeget. A rossz tapasztalat is segíti ugyanis abban, hogy érezze a felelősséget és később mérlegelni tudjon a következő döntés előtt” – mondta Németh Erika.

Ahogy más helyzetekben is, itt is nagyon fontos a szülői minta: ha a felnőttek sem képesek beosztani a pénzt, a diák sem fogja megérteni, mi szükség lenne a tervezésre. A példamutatás ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy a kicsi helyett lépünk. „Ne akarjuk eldönteni, mire költse gyermekünk a kapott zsebpénzt. Inkább beszélgessünk arról, mi mindent szeretne vásárolni: csokit az iskolai büfében, de emellett kinézett magának egy új játékot is? Tudatos felnőttként magyarázzuk el, melyik döntés milyen következményekkel fog járni: ha megveszi a finom csokit, jóllakik és elégedett lesz, de ha minden héten csak a csokira megy el a pénz, sosem kapja meg a játékot. Ha félreteszi a pénzt, két hónap múlva megveheti a vágyott tárgyat, de akkor addig viszont nem ehet csokit. Vagy egy-két alkalommal csokit vesz, de annyival később tudja megvenni a megmaradt pénzből a játékot. Ha ezeket elmondtuk, utána a döntést már bízzuk a gyermekre, ne akarjuk mi megmondani, szerintünk melyik a helyes választás. Támogassuk a választott megoldásban, ha pedig mégis rosszul dönt és emiatt szomorú, ne emlegessük fel, hogy ’én ezt előre megmondhattam volna’, mert adott esetben tehernek fogja érezni a pénzzel való bánást. Inkább biztassuk, hogy a következő alkalommal még jobban gondolja át, mit szeretne elérni, és dicsérjük meg, ha úgy látjuk, felelősségteljesen, tudatosan hozott egy pénzügyi döntést” – tanácsolta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja.