A felmérés során több mint 13 ezer egypetéjű ikerpár tanulási szokásait vizsgálták hat különböző országban. A szakemberek szerint persze mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy nincs egyetlen, specifikus gén, amely a tanulással kapcsolatos motivációnkért volna felelős: elsősorban tehát a gyerek komplex génállománya és a környezeti hatások együttállása az, ami igazán számít.

„A genetikai háttér fontos, de ugyanígy a neveltetés szerepe sem hanyagolható el. A jó hír, hogy egyetlen gyerek iskolai kudarca sem írható a rossz génállomány számlájára, viszont a motiváló környezet kialakításkor figyelnünk kell az alapvető biológiai különbségekre is” – állítja a kutatás egyik vezetője, Stephen Petrill professzor, az Ohio State University munkatársa.

A gyerekkori motiváció tehát nagyjából az elhízás és a szívbetegségek rizikófaktorához hasonlítható: a genetikai háttér rengeteget számít, de soha nem választható teljesen külön a neveltetéstől.