A gyakori felébredés rosszabb, mint az alváshiány

Azoknak az embereknek, akik három egymást követ? éjszaka is gyakran felébredtek, sokkal rosszabb volt a hangulatuk, mint azoknak, akik az utóbbi id?ben kevesebbet aludtak.

A közlemény egyik szerz?je Patrick Finan, a baltimore-i Johns Hopkins University School of Medicine pszichiátriával és viselkedéstudománnyal foglalkozó adjunktusa, aki munkatársaival úgy értékeli eredményeiket, hogy az alvás megszakítása rosszabb hatással van a hangulatra - ez pedig rávilágíthat arra is, hogy mi az összefüggés a depresszió és az álmatlanság között.

A Nemzeti Alvás Alapítvány útmutatása szerint a 18-64 éves korosztályban 7-9 órát kellene aludni minden egyes éjszaka, 65 évbél id?sebb korban pedig 7-8 órát. A megfelel? mérték? alvás er?sítheti az immunrendszert, javíthatja a produktivitást és a hangulatot. (Itt megjegyezzük, hogy a Medical News Today a közelmúltban számolt be egy közleményr?l, amelyben a szerz?k véleménye szerint a feln?ttek számára mindössze 6,5 órányi éjszakai alvás is elegend?.) Ugyanakkor jelen vizsgálat eredményei szerint az alvás min?sége éppen olyan fontos, mint az alvás id?tartama. „Ha valaki az éjszaka folyamán gyakran felébred, akkor nincs lehet?ség arra, hogy az alvás valamennyi fázisa kialakuljon, így nem tudják kell? mértékben elérni a lassú hullámú alvást sem, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ember kipihentnek érezze magát.” – mondta Finan.

Finan és munkatársai 62 egészséges férfi és n? bevonásával szemléltették a megszakított alvás hangulatra gyakorolt hatását, az önkéntesek pedig három egymást követ? éjszakát egy klinikai vizsgálatokhoz használt szobában töltöttek. A résztvev?ket véletlenszer?en osztották három csoportba. Az els?ben lév? önkéntesek megszakítás nélkül alhatták végig az éjszakát, a második csoportban késleltették a lefekvés idejét, a harmadikban pedig minden egyes éjszaka nyolc alkalommal felébresztették a résztvev?ket. Az alvásciklusokat minden résztvev?nél poliszonográf segítségével vizsgálták, ami feljegyzi az agyhullámokat, az vér oxigénszintjét, a légzés- és pulzusszámot, valamint a szem- és lábmozgásokat. Minden este után arra kérték a résztvev?ket, hogy értékeljék,  milyen er?sen élnek meg bizonyos pozitív vagy negatív érzéseket, például a jókedvet vagy a haragot, és ebb?l az információból következtettek a vizsgálatban részt vev?k hangulatára.

Az els? éjszakát követ?en még nem volt különbség a három csoport között a résztvev?k kedélyállapotát tekintve. A második éjszaka után viszont 31 százalékkal csökkent az emberek pozitív hangulata abban a csoportban, ahol többször megszakították az alvást, és 12 százalékkal csökkent ott, ahol a résztvev?ket csak kés?bb hagyták elaludni. Ez a tendencia a harmadik éjszakát követ?en is megfigyelhet? volt. A három nap során a rossz kedélyállapotot tekintve nem volt jelent?s különbség a „megszakított alváscsoport” és a „késleltetett alváscsoport” között, ami arra utalhat, hogy az alvás megszakításának sokkal rosszabb hatása van a pozitív hangulatra.

A három éjszakát követ?en a poliszonográfiás eredmények kiértékelése során arra az eredményre jutottak, hogy a késleltetett alváshoz képest a megszakított alvás esetén az ember sokkal rövidebb ideig van a lassú hullámú alvás vagy mély alvás fázisában, az alvás ezen szakaszának pedig nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szervezet regenerációjában. Továbbá azt is megállapították, hogy ha a megszakított alvás során nem alakul ki a lassú hullámú alvás fázisa, akkor jelent?s mértékben romlik az emberek pozitív hangulata, és az alvászavar hatással lehet bizonyos pozitív hangulati elemekre, például a barátságosságra vagy a szimpátiára.

A kutatócsoport véleménye szerint az eredmények segíthetnek magyarázatot adni arra, hogy a krónikus álmatlanságban szenved?k körében miért alakulhat ki depresszió. A krónikus álmatlanság egy olyan alvási rendellenesség, ami az amerikai lakosság körülbelül 10 százalékát érinti, és úgy t?nik, hogy összefüggésbe hozható az elégtelen mérték? lassú hullámú alvással. „Sok álmatlanságban szenved? ember csak rövid szakaszokban alszik az éjszaka során, és nincs is tapasztalatuk arról, hogy milyen a pihentet? alvás. El lehet képzelni, hogy milyen megterhel? lehet a krónikus alvászavarral él? emberek számára, hogy mindig csak megszakításokkal alszanak, és sosem tudnak igazán mélyen aludni” – mondta Finan. Ugyanakkor hozzátette, hogy további vizsgálatok szükségesek az álmatlanságban szenved? páciensek alvási fázisainak feltérképezéséhez.