Két különböző vizsgálat – kiskamaszok és fiatal felnőttek bevonásával – bizonyította, hogy a személyes találkozás bizonyos helyzetekben megnyugtatóbb, mint bármi más. Leginkább akkor jelent segítséget a szemtől szemben történő kommunikáció, ha az ember komoly stresszhelyzetet él át.

„A fiatal korosztály elsősorban online formában tartja egymással a kapcsolatot – ennek pedig súlyos ára van. Sokan, akik még a pubertás előtt állnak, már nem is ismernek fel bizonyos nemverbális gesztusokat, ez pedig rendkívül veszélyes. A társadalom számára katasztrofális volna, ha idővel az emberek nem ismernék fel a mimikát, a gesztusokat, és azt, hogy ezek közül mi mit jelent” – mondta a kutatást vezető Patricia Greenfield, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora egy San Diegó-i szakmai konferencián. Kiderült az is, hogy a 8 és 18 év közötti korosztály naponta több mint 7,5 órát tölt a különféle közösségi médiafelületeken az iskolán kívül, ráadásul a telefonjukat többnyire sms küldésére használják.
Greenfield és csapata azt vizsgálta, hogy mi történik akkor, ha 51 gyerek öt napra egy technológiától elzárt szabadtéri táborba kerül, míg a kontrollcsoport tagjai továbbra is hozzáférnek a telefonjukhoz és a közösségi médiához. A teszt lényege az volt, hogy fotókon látható emberek arckifejezésének érzelmi töltetét elemezzék, illetve hang nélküli videó-felvételek szereplőinek gesztusait értelmezzék. „Azok a gyerekek, akik öt napra kiszakadtak a technológia világából, lényegesen nagyobb sikerrel azonosították és ismerték fel mások érzelmeit, reakcióit. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a személyes kommunikáció hatását” – fejtette ki a szakember.

A másik kutatás 64 felnőtt nő reakcióit vizsgálta, miközben stresszes körülmények között kellett matematika-feladatokat megoldaniuk, illetve előadást tartaniuk. Ezután az egyik csoportot sms-ben támogatták barátaik, a másikat pedig személyesen. Nem túl meglepő módon azok nyugodtak meg hamarabb, akik személyesen is részesülhettek a megnyugtató szavakban.