„Kutatásunk egyértelműen bizonyítja, hogy az egészségügyben dolgozó szakembereknek fontos feladata felhívni a figyelmet a társasági élet, az emberi kapcsolatok fontosságára. Egyértelmű ugyanis, hogy ez épp olyan fontos tényező egészségünk szempontjából, mint a mozgás és az étkezés. Erről azonban sajnos kevesen tudnak” – foglalja össze a lényeget a  Proceedings of the National Academy of Science című szaklapban publikált kutatást vezető Yang Claire Yang, a University of North Carolina (UNC) professzora.

A kutatás során a szakemberek négy amerikai felmérés adatait vetették össze, amelyben különböző korú emberek vettek részt – tinédzserektől idősekig. A kutatókat a résztvevők társadalmi integrációjának mértéke, a támogatás, amelyben környezetük részesítette őket, és természetesen a társasági életük érdekelte. Emellett egészségügyi tényezőket is néztek: a vérnyomást, a csípő körméretét, a testtömeg-indexet és a szervezetben fellelhető esetleges gyulladásokat, amelyek számos esetben szívinfarktusra, sztrókra, rákra és más betegségekre vezethetőek vissza. Kiderült, hogy minél több társasági kapcsolattal rendelkezett valaki fiatal korában, idővel annál jobb egészségnek örvendett. Fény derült arra is, hogy a magányosan élő, elszigetelt emberek egészségi állapota minden helyzetben rosszabb volt – dacára annak, hogy sokan közülük káros szenvedélyektől mentesen éltek.