„Amikor valami nem működik a helyesírással kapcsolatban, nem feltétlenül mindig ugyanaz a probléma. Számos ok állhat a jelenség hátterében, s ezeknek mindegyike az agy különböző területein történő zavarokra utal. Különböző tünetek jelentkeznek, attól függően, hogy az agy melyik területe sérült” – mondja a kutatást vezető Brenda Rapp.

A szakember és csapata 33 olyan ember vizsgálatát végezték el egy 15 éven felölelő időszakon keresztül, akik a sztrók (stroke, gutaütés) hatásaként vesztették el azon képességüket, hogy helyesen tudjanak írni. Közöttük akadtak olyanok, akiknek a hosszú távú memóriával, míg másoknak a munkamemóriával akadt gondjuk. Akiknek a hosszú távú memóriájuk sérült, nem emlékeztek ugyan arra, hogyan kell bizonyos szavakat leírni, de képesek voltak arra, hogy az egyszerűbb szavak esetén intelligensen tippeljenek. A munkamemóriával kapcsolatos gondok esetén az emberek tudták, hogyan kell leírni egy-egy szót, de gondot okozott számukra az, hogy a megfelelő betűket megtalálják, és gyakran összekeverték a betűk sorrendjét is.

A Brain című szaklapban publikált felmérésből kiderült, hogy egymástól igen távol eső agyterületek sérülése is okozhatja az írással kapcsolatos nehézségeket: van, amikor a bal agyfélteke két területe sérült, máskor a hátsó, alsó területek. A szakemberek abban bíznak, hogy minél több információt sikerül gyűjteni a jelenségről, annál könnyebb lesz kezelni a sztrók által okozott agykárosodásokat.