A kicsik lelkesen figyelik, hogy mit esznek körülöttük, és legfőképpen: ki eszi azt. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban publikált anyag szerint egyértelmű, hogy már az alig egyéves gyerekek is meglehetősen összetett módon állítják fel a környezetükre jellemző társasági szabályrendszert.„A gyerekek már igen korán érzékennyé válnak a kulturális eltérésekre, csoportjellemzőkre. Amikor egy gyerek látja, hogy valaki eszik, nemcsak magára az ételre gondol: az is foglalkoztatja őket, hogy ki mit eszik és kivel. Már igen korán elkezdenek azon agyalni, hogy kik ugyanolyanok és kik térnek el egymástól, az „ők és mi” gondolkozás rendkívül hamar megjelenik” – mondja a kutatást vezető Katherine Kinzler pszichológus.

A kutatás során Kinzler és csapata 200 egyéves gyereknek mutatott videókat olyan emberekről, akik szívesen vagy épp kevésbé örömmel ettek bizonyos ételeket. Amikor a gyerekek látták, hogy a videón szereplő emberek ugyanazt a nyelvet beszélik és barátként viselkednek egymással, rögtön feltételezték, hogy az ételpreferenciáik is ugyanazok lesznek. Kicsit más a helyzet, ha "vészhelyzet" van: amikor a gyerekek azt látták, hogy az első alany undorodik egy ételtől, azt várték, hogy a második is így áll majd a dolgokhoz – függetlenül attól, hogy esetleg más társadalmi csoportba tartozik. A következtetéseket a kutatók a babák nézési hosszúságából vonták le: az új, szokatlan dolgokat a kisgyermekek hosszabb ideig nézik, mint a megszokottakat.