Megelőző vizsgálatok szerint alváshiányos állapotban megnövekedett aktivitást mutatnak az agynak bizonyos, az étkezéshez kapcsolódó jutalmazó területei, feltehetően ez felelős a több kalóriabevitel iránti igényünkért álmatlan éjszakák után.

A 11 vizsgálatot összefoglaló tanulmány, mely 172 résztvevő alvási és étkezési habitusát elemezte, arra az eredményre jutott, hogy egy kialvatlan éjszaka után az emberek átlagosan 385 kalóriával fogyasztottak többet, annak ellenére, hogy az aznapi fizikai aktivitásuk nem növekedett meg. Nemcsak a bevitt kalóriák mennyiségében, hanem étrendjükben is adódott némi különbség, az ominózus napokon több zsírt és kevesebb fehérjét fogyasztottak a vizsgált résztvevők.

Dr. Gerda Pot, a londoni King’s College és az amszterdami Vrija Universiteit táplálkozástudományi karának rangidős szakembere a következőket nyilatkozta: „Ez a tanulmány többek közt azt bizonyítja, hogy az akár részleges alváshiány is egyértelműen rossz irányba billenti el az a kalóriabevitel- és felhasználás közötti egyensúlyt, melynek tartós felborulása köztudottan elhízáshoz vezet”.

A kialvatlanság napjaink társadalmának egyik leggyakoribb, emberileg befolyásolható egészségügyi kockázatát jelenti, mely sajnos egy folyamatosan növekvő tendenciát mutató jelenség mindennapjainkban. Ahhoz, hogy fel tudjuk venni vele a harcot és akár képesek legyünk megelőzni kialakulását, számos eredményes tanulmányra lesz még szükség a közeljövőben, melyek behatóan vizsgálják majd a kialvatlanság hosszútávú következményeit és tényleges elhízásra hajlamosító hatását.