Egészségünkre is káros a zajszennyezés

Már több vizsgálat is kimutatta, hogy egy bizonyos szint felett a környezeti zajoknak negatív hatása lehet az ember egészségére, fizikai és mentális értelemben is – s?t a gyerekek esetében a tanulást is megzavarhatja. A londoni Heathrow repül?tér közelében végzett kutatásból kiderül, hogy a környék lakosságánál a folyamatos zaj megnövelte a kórházi ellátásra szoruló esetek számát, valamint a stroke-ból és szívbetegségb?l bekövetkez? halálesetek el?fordulási arányát is. Más vizsgálatokból arra is fény derült, hogy ugyanezeken a helyeken tíz decibelnyi hanger?-növekedés már 7-17 százalékkal megnövelte a magas vérnyomás, a szívroham vagy a stroke kockázatát.

Az is sokat számít, hogy emocionálisan ki hogyan reagál a zajokra, van ugyanis, akit kifejezetten irritál, kényelmetlenül érzi magát t?le, s?t az az érzése támad, hogy a privát szférájában éri támadás. Persze mindez sok tényez?t?l függ, például a zaj hangerejét?l, attól, hogy mennyire zavarja meg a tevékenységünket, hogy mennyire okoz esetleg félelmet bennünk a zaj forrása, vagy akár az is, mennyire gondoljuk úgy, hogy az adott zaj elkerülhet? lenne, de mégsem tesznek ellene semmit az illetékesek. Vannak azután olyan zajok is, nagyon magas frekvenciájú ultrahangok, melyeket tudatosan nem észlelünk, de mégis fejfájást, szédülést, hányingert okozhatnak. Ezek kivizsgálására folyamatosan zajlanak kutatások, hasonlóan ahhoz, hogy vajon a gyerekek tanulását mennyire befolyásolják az ilyen zajforrások. Az egyik például arra hívja fel a figyelmet, hogy a repül?gépek zajának folyamatos hallgatása rosszabb olvasási készséggel és gyengébb emlékez?tehetséggel jár együtt.

S hogy miért befolyásolhatja egészségi állapotunkat az, hogy mennyire zajos a környezetünk, arra többféle magyarázat is szolgál. A zajszint megnöveli a stressz mértékét az emberben, aminek fiziológiai hatása is van: például felgyorsul a szívritmusunk és megemelkedik a vérnyomásunk. Mindez a vér glükóz-koncentrációjának, valamint a vérben lev? zsírok számának növekedését okozhatja, így akár elhízáshoz is vezethet, az pedig már a szívbetegség kockázatát növeli. A másik, hogy a zajoknak alvás közben is ki vagyunk téve, így az alvás közbeni légzésritmusunk és szívritmusunk is megváltozhat, ez f?leg gyerekeknél, id?seknél és váltott m?szakban dolgozóknál veszélyes. Hogy a tanulást miként befolyásolja a zajos környezet, az megint egy érdekes kérdés. Lehet, hogy a tanár-diák közötti kommunikációba zavar bele, lehet, hogy „csupán” a diák figyelmét tereli el.

A fentiek fényében azonban mindenképpen fontos lenne, hogy amennyire csak tudjuk, védjük magunkat a káros zajforrásoktól, akár hangszigeteléssel is – a legjobb azonban az lenne, ha az emberi környezetet eleve úgy alakítanánk ki, hogy az kevésbé legyen zajos, ezáltal kevésbé legyen ártalmas ránk nézve.