Mi áll a halálközeli élmények hátterében?

Nemcsak a nyugati világban esik szó gyakran halálközeli élményekr?l, hanem a legtöbb kultúrában helyet kapnak ezek az élmények. De vajon mi áll a háttérben?

A legtöbbször egy hosszú folyosón megy keresztül a páciens, majd er?s fényt lát, és többnyire Istennel, Jézussal, angyalokkal és egyéb túlvilági lényekkel is találkozik az ember, de akár rég elhunyt rokonokkal is beszélgethet. Ezeknek a történeteknek apropóján gyakran esik szó a halál utáni életr?l, amit ki-ki saját hitvilága szerint lát. Ezek a történetek általában a pszeudotudományok, illetve az ezoterika tárgykörébe tartoznak, de mivel sok ember él át hasonló tapasztalatot – az amerikaiak 3 százalékának volt már halálközeli élménye – számos tudós szerint muszáj róla beszélni.

Egy holland kutatás - amelyet a The Lancet cím? szaklapban ismertettek, - most azt vizsgálta, hogy mik a közös pontok ezekben az élményekben. A halálközeli élményt átélt megkérdezettek 50 százaléka beszélt arról, végig tudatában volt annak, hogy már meghalt, 56 százalék pozitív élményként értékelte a történteket, 31 százalék számot adott a hosszú folyosóról, amelynek a végén fény várta, és 32 százalék számolt be arról, hogy elhunyt rokonnal találkozott. Kiderült az is, hogy a klinikai halált átélt interjúalanyoknak csupán egy sz?k része, mindössze 18 százalék számolt be halálközeli élményr?l. A többiek nem éltek át ilyesmit, vagy nem emlékeztek rá.

Annak valószín?sége, hogy a páciensnek volt-e ilyen élménye, nem függ össze az agyi oxigénhiány mértékével, és attól sem, hogy milyen gyógyszereket kapott a beteg. A kutatás szerint leginkább a 60 éven aluliaknak voltak emlékeik a túlvilágról, és a n?k körében gyakoribb ez az élményanyag, mint a férfiaknál. Érdekes, hogy az élményekre hatással van a kultúra is, amelyb?l érkeztünk. A dél-amerikaik szép tájakat és vulkánokat látnak, a thaiföldi és indiai páciensek esetében viszont tájak csak nagyon ritkán jelennek meg. Az istenfigura is változik, ki-ki a saját hitének megfelel? alakkal találkozik. A szakemberek egyel?re nem tudják, mi áll a halálközeli élmények hátterében, de abban egyetértenek, hogy túl gyakori tapasztalatról van szó ahhoz, hogy egyszer?en csak legyintsünk ezekre a történetekre.