Rosszul érezzük magunkat, ha egy térképen kell kiigazodnunk, vagy félünk, ha éppen valamilyen matematikai feladatot kell megoldanunk? A King’s College London munkatársai szerint a génjeinknek fontos szerepe van mindebben. A térbeli tájékozódás képességére a mindennapi életünkben is gyakran szükség van, például, ha el akarunk találni valahova, vagy ha egy IKEA-bútort akarunk összeszerelni, de a műszaki és természettudományi tantárgyak, valamint a matematika terén is nehezen boldogulunk e nélkül. Az ugyanakkor változó, hogy utóbbiak közül ki miben jó, és a szakemberek szerint ebben a szorongásunknak is van szerepe. Ha ugyanis valakiben feszültséget okoz a matematika, az iskolában is rosszabb jegyeket fog kapni, a való életben pedig nem meri majd használni a tudását.

A Scientific Reports című lapban ismertetett kutatás során a szakemberek több mint 1400 ikerpárt kísértek figyelemmel, akik 19-21 évesek voltak, s akiknél különféle szorongástípusokat állapítottak meg: az általános jellegűt, a matematikával kapcsolatosat, valamint a térbeli szorongást. Valamennyi szorongástípus hátterében találtak genetikai összetevőt, és megállapították, hogy az emberek közötti különbségek több mint egyharmadára a DNS-ünk ad magyarázatot. A maradék különbség okai olyan eltérő környezeti tényezők, amelyek az ikrek esetében – akik azonos családban nőnek fel – nem állnak fenn. A kutatásból az is kiderült, hogy akik a tájékozódás terén küzdenek nehézségekkel, lehet, hogy ugyanakkor egy bonyolult kirakóst könnyedén kiraknak, és az is előfordulhat, hogy valaki a térben nehezen igazodik el, de attól még a matematika nem okoz neki gondot. A kutatást végző szakemberek szerint azért lenne különösen fontos meghatározni, mely gének felelősek a szorongásokért, mert ezáltal már egészen kicsi kortól ki lehetne szűrni, kiknél okoz majd például sok gondot és nehézséget a matematika, és már időben meg lehetne találni a megfelelő motivációt és segítséget ezek leküzdésére.