A kutatók arra voltak kíváncsiak, adódik-e különbség a vizsgálati alanyok közt a várható élettartamot illetően annak függvényében, hogy vannak-e gyermekeik, vagy sem.

Karin Modig és kutatócsapata ennek kiderítésére 705 000 férfi és 725 000 nő adatait vizsgálta.  A halálozási ráta, mint az várható volt, az életkor előrehaladtával mindenkinél növekedett, de azoknál, akinek legalább egy gyermekük volt, ez a növekedési ráta lassabbnak mutatkozott az azonos korosztályú és nemű résztvevőket összehasonlítva. A leglátványosabb különbség a 60 év felettieknél volt mérhető. A 60 év körüli férfiaknál például a gyermekes édesapák várható élettartama 2 évvel magasabbnak bizonyult a gyermektelen férfiakénál, míg ugyanez a gyermekes édesanyáknál 1,5 évvel volt magasabb. Ez a különbség a későbbi életkorban is fennmaradt, a 80 éves korú férfiak és nők várható élettartama ugyanis 8 és 7 hónappal még mindig magasabbnak bizonyult gyermektelen kortársaikénál. Ezek az arányok nem voltak összefüggésbe hozhatók a vizsgált résztvevők családi státuszával, és azzal sem, hogy fiú vagy lánygyermekes szülőkről volt-e szó.

Hogy minek köszönhető ez a különbség, egyelőre csak találgatnak a szakemberek. Egyes tudósok szerint lehetséges, hogy szülőként felelősségteljesebb, egészségesebb életmódot folytatunk, illetve a gyermektelenség akár egyfajta természetes szelekciós jelnek is tekinthető, mely valószínűsíti, hogy a gyermektelen emberek olyan biológiai és szociális kihívásoknak voltak/vannak életük során kitéve, melyek negatívan befolyásolják várható élettartamukat. Míg mások szerint a gyermekek által nyújtott egészségügyi, szociális és lelki támogatás – melyre az egyre idősödő, gyakran magányosan élő szülőknek nagy szüksége van – is nagy szerepet játszhat várható élettartamuk alakulásában.