Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűlőre jutni a betegséggel, és segíteni az érintett hozzátartozón. A szociális ellátórendszer és az egészségügy számára a demens ember többnyire csak teher, miközben a betegek száma évről évre növekszik.

Alzheimercímmel, magánpénzből, állami támogatás nélkül készült ismeretterjesztő dokumentumfilm egy még ma is alig megismert, degeneratív demenciával járó betegségről, ami a növekvő esetszám miatt nemcsak itthon, de világszerte az egyik legnagyobb kihívást jelentő egészségügyi probléma lehet nem is olyan sokára. A Kollár István filmjében megszólaló szakemberek szerint ugyanis a demencia különböző típusai, illetve az Alzheimer-kór néhány évtizeden belül minden családot érinthet majd valamilyen formában. Filmbemutatón jártunk. 

Akik úgy halnak meg, hogy még élnek

Az, hogy az Alzheimer-kór „a gondolkodási és megismerési funkciók beszűkülésével járó, gyors szellemi, majd biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép” szaknyelvileg bizonyára pontos meghatározás, mégsem képes leírni azt, amit az érintett betegek és a környezetükben élő hozzátartozók átélnek. Az Alzheimer-út végére ugyanis nemcsak a fizikai egészség, de az érintett ember egész személyisége is elpusztul. A kezdeti feledékenység inkább csak bosszantó, az idő előrehaladtával aztán emberi tragédiák sora következik be: a betegek személyiségét, az önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyukat alapvetően meghatározó emlékek is nyom nélkül tűnnek el, a végén pedig már a test sem emlékszik arra, hogyan is kellene működnie. 

A teljes cikk itt olvasható:

https://divany.hu/eletem/2020/01/22/alzheimer-film/?utm_source=mostporog...