Egy új kutatásban, amely a Journal of Alzheimer’s Disease cím? folyóiratban jelent meg, ókori görög és római szövegekben kerestek demenciára utaló leírásokat – kevés sikerrel. Az ókori görög írásokban, például Hippokratész és Arisztotelész m?veiben nem találtak említést az id?sek emlékezetvesztésér?l, ezzel szemben a római írók, mint Plinius és Juvenalis, már leírtak olyan eseteket, amelyek közelebb állnak a mai demencia fogalmához, bár ezek ritkák voltak. A szövegek elemzése alapján a kutatópáros arra a következtetésre jutott, hogy ebben az id?szakban jelen voltak olyan emlékezeti zavarok, amelyeket ma enyhe kognitív zavarként diagnosztizálnának, de konkrétan demencia nem. Bár rengeteg életmódhoz kapcsolódó rizikófaktor társítható a demencia kialakulásához, mégis, az id?skor a demencia leginkább bizonyított kockázati tényez?je. Az ókori Görögországban és Rómában a várható élettartam rövidebb volt, mint most, ez pedig magyarázhatja a demenciás esetek relatív hiányát az ókori világban.