A demográfusok ezt a jól ismert statisztikai különbséget nagyrészt olyan viselkedésbeli különbségeknek tulajdonítják, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, a sérülésveszély és a kábítószer-használat. Az Egyesült Államokban a várható élettartam összességében évtizedek óta javul, de az amerikai Betegségmegel?zési és Járványügyi Központ adatai azt mutatják, hogy a közelmúltban ez a folyamat némileg megfordult - különösen a férfiak körében. 

A 2010-es évek becslései szerint a n?k 4,8 évvel éltek tovább, mint a férfiak. Ez a különbség 2021-re 5,8 évre n?tt, ami 1996 óta a legnagyobb különbség. A 20. században a szívbetegség volt a f? halálozási ok, amely a n?k és a férfiak várható élettartama közötti különbséget okozta. Most azonban a JAMA Internal Medicine cím? szaklapban közzétett elemzés szerint a COVID és a férfiak körében egyre növekv? számú kábítószer-túladagolás lehet a felel?s.

A férfiak körében a magasabb számú COVID-halálozás, amelyet a társbetegségek nagyobb terhe, az egészségmagatartásbeli különbségek és a magasabb kockázatú iparágakban való foglalkoztatás is befolyásol, nagyban hozzájárult a várható élettartam - szakért?k szerint - mélyen aggasztó csökkenéséhez és a nemek közötti szakadék szélesedéséhez. A jelentés kiemel néhány alapvet? közegészségügyi problémát is, amelyek szintén aránytalanul nagy mértékben érintik a férfiakat, ilyen például a kábítószer-túladagolás, az öngyilkosság és más er?szakos cselekmények.

A világjárvány el?tt, a 2010 és 2019 közötti id?szakban, legnagyobb mértékben a nem szándékos sérülések, f?ként kábítószer-túladagolás, a közlekedéshez kapcsolódó sérülések, például autóbalesetek járultak hozzá a különbséghez. További tényez?k közé tartozott a cukorbetegség, az öngyilkosságok, gyilkosságok és a szívbetegségek növekv? aránya. Ezek mindegyike 0,23 évvel növelte a várható élettartambeli különbséget.

A várható élettartammal kapcsolatos legjelent?sebb változás 2019 és 2021 között következett be, amikor is megjelent a COVID-járvány. A pandémia okozta halálozások jelent?s mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a férfiak átlagos várható élettartama 73,2 évre csökkent ebben az id?szakban, szemben a n?k 79,1 évével. (2023-as KSH adatok szerint Magyarországon a férfiak átlagos várható élettartama 73,4 év, míg n?knél ez 79,6 év.)

Fontos hozzátenni, hogy a fiatalabb korban bekövetkez? halálesetek túlzó mértékben befolyásolják a várható élettartam számításokat. Elizabeth Wrigley-Field, a Minnesotai Egyetem szociológia docense szerint például az opioid-túladagolásban elhunyt emberek többsége még évtizedekig élhetett volna, ezért minden egyes ilyen haláleset jelent?s hatással lehet a lakosság várható élettartamára, jobban, mint az olyan halálokok esetében, amelyek miatt általában id?sebb korban halnak meg az emberek.

Korábbi kutatások biológiai tényez?kkel, például az er?sebb immunrendszerrel magyarázták a n?k relatív hosszabb élettartamát. Brendon Yan, a JAMA Internal Medicine-ben megjelent elemzés vezet? szerz?je szerint ez azonban nem magyarázza a várható élettartam ilyen jelent?s változását az elemzés 2010 és 2021 közötti id?szakában. Szerinte a rövid id? alatt bekövetkezett változások a krónikus betegségterhek férfiak körében növekv? arányának és a súlyosbodó mentális egészségügyi válságnak tudhatók be. 

A maszkulinitás normái és az ezzel járó nyomás is akadálya lehet annak, hogy id?ben ellátást kapjanak. “Férfiak esetében kevésbé valószín?, hogy még azel?tt segítségért forduljanak, miel?tt a helyzet nagyon akuttá válna, és így sokszor rosszabb kimenetellel kell számolni” - mondja Sarah Richardson, a Harvard Egyetemen m?köd? GenderSci Lab vezet?je. Yan hozzáteszi, hogy az olyan kockázati tényez?k, mint a lakhatás hiánya vagy az épít?iparban illetve a mez?gazdaságban való munkavégzés - mindkett?ben a férfiak teszik ki a túlnyomó többséget - összefüggésbe hozhatóak a COVID-nak és más betegségeknek való fokozott kitettséggel.

Hesz Rebeka