Mivel a  poliszomnográfiás vizsgálat határai korlátozottak és a mélyebben lév? agyi régiókhoz nehezen fér hozzá, ezért a tanulmány során a magyar származású Buzsáki György korábbi kutatási eredményeit is figyelembe vették  A memóriáért és a tanulásért felel?s hippokampuszban mély agyi elektródákkal vizsgálva már leírtak olyan agyi hullámokat, melyek a neuronok összetett szinkronizációját, úgynevezett oszcillációs mintázatokat hoznak létre  Ebben az esetben a mélyalvás alatti lassú agyhullámokat egy másik agyhullám, az úgy nevezett „spindle” er?sít fel, mely összefüggést mutat a cukorháztartással.  A kaliforniai kutatás vezet?i azt találták, hogy azok az emberek, akiknek a poliszomnográfia alapján az el?z? éjszakai alvása során a spindle-ök és a lassú hullámok között er?sebb volt a koordináció, a rögzítést követ? reggelen alacsonyabb vércukorszinttel rendelkeztek és magasabb inzulinérzékenységgel bírtak. 

Ezek szerint lehetséges lenne, hogy az alvás min?ségének javítása megel?z? módszerré válhatna a cukorbetegség elleni küzdelemben? A szerz?k  szerint ez nem ilyen egyszer?: "Az összehangolt spindle-ök és lassú hullámok valójában nem feltétlenül korrelálnak azzal, hogy mennyire alszunk jól." A kutatók szerint a vércukorszint nem az alvás id?tartamától és min?ségét?l, sokkal inkább az agyhullámok közötti koordinációtól függ. A tanulmányban leírt összehangolt hullámokat - pontosabban azok hiányát - a gyenge inzulinkontrollt jelz? mintázatként fogják használni a további kutatások során. 

Fidrus Ambrus
Forrás: https://www.cell.com/action/showPdf?pii=S2666-3791%2823%2900219-7