Az evolúció során a társas kapcsolatok értékes er?forrásként szolgáltak az ember számára: fenyegetések esetén biztosították számunkra a támogatást, az utódnemzés révén pedig lehet?vé tették vérvonalunk továbbörökítését. Manapság már más típusú kihívásokkal nézünk szembe, mégis van egy id?szak az életünkben, amikor a csoporthoz tartozás szükséglete pont ugyanannyira er?s – ez pedig a serdül?kor. A kamasz éveinkben küzdünk leginkább azért, hogy társaink elfogadjanak minket. Amikor valakit befogadnak a körülötte lév?k, az kedvez?en hat a mentális egészségre, növeli az önértékelést és a boldogság szintjét. Fontos tehát megértenünk, mi befolyásolja a társas elfogadást, hiszen – bár a túlélésben már nem játszik nagy szerepet – a megfelel? pszichológiai fejl?désben továbbra is jelent?séggel bír.

Az ELTE PPK munkatársai, Szabó Zsolt Péter, Orosz Natália Zsuzsanna, Gulyás Réka és a PTE-s Láng András új kutatásukban azt vizsgálták, van-e kapcsolat a társas elfogadás és az úgynevezett sötét triád jellemz?i között serdül?korban. Utóbbi kifejezés három szociálisan nemkívánatos vonást takar: a szubklinikai nárcizmust, a szubklinikai pszichopátiát és a machiavellizmust. Mindháromra jellemz? a rosszindulatú, kizsákmányoló viselkedés, az érzéketlenség, az ?szinteség hiánya, az alacsony együttm?ködési hajlandóság és az agresszió. A szerz?k azonban kiemelik, hogy a három vonás között jelent?s különbségek is vannak. Míg a nárcizmusra grandiozitás, fels?bbrend?ség és dominancia jellemz?, a pszichopátia a társas normák figyelmen kívül hagyásával, impulzivitással, ellenségességgel, alacsony empátiával és kockázatkereséssel jár. A machiavellizmus esetében gyakori mások kizsákmányolása, valamint a környezethez való rugalmas alkalmazkodás a célok elérése érdekében.

A kutatók 184 középiskolás korú fiatalt vizsgáltak meg kilenc iskolai osztályból. A résztvev?k kitöltöttek egy önbevallásos kérd?ívet a sötét triád jellemz?ir?l, ezután a kutatók elvégeztek egy szociometriai felmérést, amelyben a vizsgált serdül?k rokonszenvességét és népszer?ségét az osztálytársaik ítélték meg. Az els?re szinonimának t?n? fogalmak a társas elfogadás aspektusai, de míg a szimpátia  arra utal, mennyire kedvelnek és fogadnak el valakit, addig a népszer?ség a dominanciát, a presztízst és a befolyást foglalja magában.

A népszer?ség sokrét? jelenség, ugyanis szükségesek hozzá olyan kedvez? tulajdonságok, mint az intelligencia és a barátságosság, ugyanakkor kedvez?tlenebb vonások is társulnak hozzá: az arrogancia, a manipuláció és az agresszió – mintha a népszer? személyeknek lenne egy sötét, antiszociális oldala.

A kutatás eredményei szerint azokat a fiatalokat, akik magasabb nárcizmus pontszámot értek el a kérd?ívekben, rokonszenvesebbnek és népszer?bbnek tartották a társaik. Ezen kívül azt is gondolták róluk, hogy jó vezet?i készségekkel bírnak, és várhatóan sikeresek lesznek a középiskola utáni életükben. Korábbi kutatások igazolták, hogy a nárcisztikus vonások valóban gyakran hozzájárulnak a sikerességhez és a vezet?i pozíciók megszerzéséhez.

A szerz?k szerint ezekb?l az eredményekb?l kiindulva lehetséges, hogy a nárcisztikus személyek „született vezet?” attit?dje nem csupán grandiózus önképük, hanem egyfajta reális önértékelés eredménye is, de az is el?fordulhat, hogy ez a hozzáállásuk önbeteljesít? jóslatként m?ködik. Kamaszkorban a nárcisztikus fiatalok önbizalma, exhibicionizmusa és vezet?i készségei pedig annyira vonzóak lehetnek kortársaik számára, hogy még a negatív vonásokat is ellensúlyozzák.

Ezzel szemben a sötét triád másik két elemét vizsgálva a kutatók azt találták, hogy mind a pszichopátiának, mind a machiavellizmusnak minimális prediktív ereje van a társas elfogadásra nézve. Azokat a fiatalokat, akikre ezek a vonások jobban jellemz?ek voltak, osztálytársaik kevésbé találták rokonszenvesnek és népszer?nek, ám ez az összefüggés nem volt jelent?s. A pszichopátiával járó impulzivitás és deviáns viselkedés könnyedén elnyerheti a kamaszok tetszését, de az ilyen típusú fiatalokat barátságtalan természetük miatt általában mégis negatívan ítélik meg társaik. A machiavellizmus – ha az adott helyzetben az jár a legtöbb el?nnyel – eredményezhet önzetlenséget és kedvességet, ám a barátok kihasználása és az ?szintétlenség rossz benyomást kelt. A szerz?k valószín?sítik, hogy a pszichopátia és a machiavellizmus esetén a kedvez? és a kedvez?tlen tulajdonságok kiegyensúlyozzák egymást, így ezek a vonások a nárcizmussal ellentétben nem tudnak jelent?s hatást gyakorolni a társas elfogadásra.