A kutatások els? eredményei mostanában kezdenek megjelenni, és meglehet?sen riasztóak. A tavalyi Society for Neuroscience konferencián Washingtonban Elizabeth Powell, a National Institutes of Health programigazgatója, a kialakult helyzetet a normál serdül?kori agyfejl?dés “egyértelm? megzavarásaként” jellemezte. Patricia Kuhl, a Washingtoni Egyetem kutatója, egy 124 f?s serdül?csoportot vizsgált a pandémia el?tt és után, és a szokásosnál nagyobb mérték? elvékonyodást talált az agykérget illet?en. Eredményeik szerint ez azt jelenti, hogy a tinédzser agy felgyorsult “öregedést” mutatott a pandémia okozta lezárások és korlátozások után. 

Kuhl és csapata el?ször 2018-ban végeztek képalkotó eljárásokkal méréseket, ahol egy számítógépes modell segítségével megállapították egy adott id?szak (három év) alatti kérgi elvékonyodás átlagos mértékét a normális agyfejl?dés esetén. Bár az agykéreg általánosságban is vékonyodik valamennyit a serdül?kor során, a pandémia után a vizsgálatok gyorsabb vékonyodási mintát mutattak, mely sokkal észrevehet?bb volt a lányok körében. Több olyan lánynál, akik 11 évesen látogattak el el?ször a laborba, majd 14 évesen tértek vissza, a vékonyodás mértéke “16 éves agyat” mutatott.  Hipotézisük szerint ez a megélt stressz egyik jele lehet. A kutatócsoport továbbá vizsgálja azt is, hogy az agykéreg vékonyodása hogyan befolyásolhatja a nyelvet, a kogníciót, a szociális és érzelmi jólétet, illetve, hogy a közösségi média milyen hatással volt ebben az id?szakban a tinédzserekre.

A serdül?kor az az id?szak, amikor az agyi feldolgozókörök általában jelent?s átalakuláson mennek keresztül. „Nagyon fontos megérteni az agym?ködést, mint potenciális kockázati vagy protektív tényez?t, amely egyrészt hajlamosíthatja a fiatalokat a mentális egészségügyi problémákra másrészt feler?sítheti a negatív érzelmeket és stresszt a pandémia során” – mondta Caterina Stamoulis, a Harvard Medical School adjunktusa. Ezek, a még nem publikált eredmények azt vizsgálják, hogy mennyire van felkészülve a serdül? agy egy ilyen jelleg? világméret? eseményre.

Stamoulis és kollégái az Adolescent Brain Cognitive Development Study, vagyis az Egyesült Államok legnagyobb folyamatban lév? agyfejl?dési és gyermekegészségügyi vizsgálatán belül 1414 serdül? bevonásával készült képalkotó eljárások adatait elemezték. Többek között vizsgálták az agyhálózatok szervez?dését, értékelték az neuronális körök kapcsolódásainak er?sségét és az információ feldolgozásának hatékonyságát. „Azt találtuk, hogy a fejl?d? - és ezért sérülékeny - agyi körök szervez?dése kritikus szerepet játszhatott a serdül?k mentális egészségében, stressz szintjében és érzelmi reakcióiban a COVID-19 pandémia során” – mondta Stamoulis.