A Nicolò Cesana-Arlotti, Varga Bálint és Téglás Ernő által végzett kutatás a csecsemők pupillaátmérőjének mérésével bizonyította a megnövekedett szellemi erőfeszítést. Az eredmények arra utalnak, hogy a képzelőerőnk és az alternatív lehetőségeken való gondolkodás képessége már nagyon korán, még a beszédkészség előtt kialakul. A kísérletben videóanimációkat mutattak, amelyekben három, felső részét tekintve ugyanolyan, egészében mégis különböző tárgy – egy baba, egy játék elefánt és egy labda – mozgott két képernyő mögött úgy, hogy alsó részüket változtatták. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a pupillák jobban kitágultak, amikor a csecsemők olyan jelenetet néztek, amely több lehetőséget hagyott nyitva, mint amikor a látott tárgy egyértelműen azonosítható volt. Az eredmények szerint a kisgyerekek is képesek több mentális alternatívát felállítani abban az esetben, ha nem egyértelműek a körülmények.