Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói új tanulmányukban 4300 magyar résztvev? bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább er?s érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthet?, de nem patológiás mérték? pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mér? kérd?íveket használtak. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.

Az is kiderült, hogy azok, akiknél er?sebbek a kényszeres gondolatok, gyakrabban érzik kellemetlennek vagy zavarónak a dallamtapadást.

Érdekes módon egyik személyiségjegy sem befolyásolta, hogy mennyi ideig tart egy-egy dallamtapadás, ami ellentmond a korábbi kutatásoknak.

Újdonság volt az is, hogy a skizotípia bejósolta a dallamtapadással kapcsolatos önmegfigyelés és a hozzá kapcsolódó mozgás mértékét. Akiknél ugyanis magasabb volt a skizotípiás jelleg, azok jobban odafigyeltek arra, milyen folyamatok mentek bennük végbe, amelyek a dallamtapadásukat okozhatták (például megoldatlan problémák vagy egyéb aggályok), és gyakrabban mozogtak is, miközben a dallamtapadást átélték (például ritmusra járt a lábuk, doboltak).
A kutatás rávilágított, hogy akik hajlamosabbak az introspektív gondolkodásra (önmegfigyelésre) vagy különleges érzékelési élményekre, gyakrabban tapasztalhatnak visszatér? dallamokat, és mélyebben elgondolkodhatnak azok jelentésén.

A kutatás arra világít rá, hogy a dallamtapadás hétköznapi, ártalmatlannak t?n? jelensége személyiségvonások mentén eltér?en élhet? meg, és segíthet jobban megérteni a mentális folyamatainkat.