Ügyesen hazudó emberek vagy meggy?z?bb hazugságok?

Bár a legtöbb ember nem tud jól kiszúrni egy hazugságot, a kutatások szerint egyesek meggy?z?bben hazudnak, mint mások. „Ezek a kutatások azonban nem vették figyelembe, hogy egyes hazugságokon talán csak könnyebb átlátni” – véli Sarah Volz egy idén megjelent kutatásában. Új tanulmányuk, amelyben külön vizsgálják a hazugság és a hazudó hatását, csak nagyon korlátozottan támasztja alá azt az elképzelést, hogy egyes emberek jobb hazudozók lennének.

Volz és kollégái egy korábbi tanulmány adatait elemezték újra, melynek során a kutatócsoport videókat készített a Miami Egyetem 80 hallgatójáról és munkatársáról, akik egyenként négy állítást fogalmaztak meg. Az els? videóban pozitívan, míg a másodikban negatívan beszéltek egy általuk kedvelt személyr?l (pozitív igazság és negatív hazugság). A harmadik videóban negatívan, végül a negyedikben pedig pozitívan beszéltek egy olyan személyr?l, akit nem kedveltek (negatív igazság és pozitív hazugság).

Az új vizsgálat során ezeket a videókat 16 állításból álló sorozatokra bontották. Minden sorozat nyolc férfi és nyolc n? állításait tartalmazta különböz? társadalmi és etnikai csoportokból. Közel 3000 résztvev? tekintette meg a 16 állításból álló sorozatok egyikét. Minden egyes üzenet esetében jelezniük kellett, hogy szerintük igaz vagy hamis volt-e a hallott állítás, továbbá azt is, hogy mennyire bíznak ebben az ítéletükben.

A válaszok elemzése alapján a résztvev?k összességében csak az esetek 51%-ában ítéltek helyesen. Hajlamosak voltak arra, hogy egy üzenetet igaznak gondoljanak: ha egy állítás igaz volt, akkor az esetek 71%-ában ítéltek helyesen, de a megtéveszt? üzeneteket is az esetek 69%-ában tévesen hitték igaznak.

Valójában tehát a résztvev?k helyes döntését leginkább az határozta meg, hogy az állítás igaz vagy hamis volt-e: az igaz állítások esetében sokkal gyakrabban adtak helyes választ, mint a hamisaknál. Az üzenetek néhány más sajátos jellemz?je szintén befolyásolta az ítélet pontosságát, bár csak kis mértékben.

Kevés bizonyítékot találtak azonban arra az elképzelésre, hogy egyes emberek kiváló hazudozók lennének. A videóban szerepl? személyek egy részének nagyobb valószín?séggel hittek, függetlenül attól, hogy az üzenetük igaz volt-e vagy sem, a kutatócsoport szerint azért, mert ?szintébbnek t?ntek. Ez a hatás azonban meglehet?sen kicsi volt.

A csoport elismeri, hogy a munkának vannak bizonyos korlátai. Például a videókban szerepl? személyek mind fiatal feln?ttek voltak, és sokan közülük pszichológushallgatók. Más kutatások szerint a fizikai vonzer? és a szociális-érzelmi készségek szintén befolyásolhatják egy személy hitelességét. Ezek a tényez?k azonban csak kis mértékben különböztek a videóban szerepl? személyek csoportján belül.