Miért gondolja a leend? olvasó, hogy valamiféle botrányos témát feszeget?, társadalomkritikus könyvre számíthat, ha kézbe veszi Okszana Vaszjakina Seb cím? regényét? Mert az ismertet?kb?l kiderül, hogy a történet f?h?se egy „fiatal orosz leszbikus n?”, s?t maga Vaszjakina is fiatal orosz leszbikus n?, ráadásul feminista. Ám a papírforma egyáltalán nem igazolódik: a könyv egy fiatal n?nek – magának a szerz?nek – nemrég elvesztett anyjával való ellentmondásos és kínzó kapcsolatáról szól. A gyerekkori és azóta is éget? vágyról, hogy édesanyja szeresse, elfogadja ?t, és a gyötrelemr?l, mert ez a vágy sohasem teljesülhetett be.
Ami meghökkent?: ez a regény igazi, nagy irodalom. A nagyon ritkán felbukkanó remekm?vek közé tartozik.
Valójában nem hagyományos értelemben vett regény, leginkább abba a m?fajba sorolható, melyet jobb híján autofikciónak neveznek. Szerkezete Annie Ernaux, a 2022-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett francia írón? könyveire emlékeztet: viszonylag rövid szakaszokra tagolt szöveg, szinte spontán módon feltör?, nem szigorúan id?rendbe állított emlékek sorozata. A stílus egyszer?, a megfigyelések a kíméletlenségig pontosak. Míg azonban Ernaux történelmi-szociológiai kontextusba helyezi családja és a maga történetét, Vaszjakina a líra és a filozófia felé hajlik. Verseket és rövid esszéket is beilleszt könyvének szövegébe, sz?kszavú leírásai pedig hihetetlen elevenséggel idézik fel a szibériai tájat és a rendszerváltás utáni Oroszország mili?jét.
Ha pszichológiai szempontból nézzük, a regényb?l kirajzolódik, hogy mit él át egy diszfunkcionális családban él? gyerek egy bens?séges szeretetre képtelen anya mellett. Szó esik kapcsolati er?szakról, alkoholizmusról, depresszióról, paranoiáról és pánikzavarról is – és ezek az elemek az élmények átéltsége és Vaszjakina stílusának szikársága, könyörtelen objektivitása miatt nagyon szívbe markolóak. Ez a regény azonban nem pszichológiai szemléltet?eszköz. A szerz? megfigyel, elemez, értékel, néhol még lélektani magyarázatokat is felvet. Ám nem akar oktatni, nem a tipikus helyzeteket, javasolt megoldási módokat mutatja be. Egyetlen ember, egy kisgyerek, majd fiatal feln?tt küzdelmét írja le a szül?i szeretetért, a köt?désért és a függetlenedésért, a dolgok kimondásának képességéért, az írásért, a szembenézésért, végs? soron azért, hogy önálló emberként megtalálja helyét a világban.
A könyv magyar fordítása remek, csak egy-két látható tévesztés található benne: egy helyen (98. o.) kemény dió helyett „nehéz dió” szerepel, és a f?szerepl? egy táska vásárlásakor (171. o.) a boltban nem blokkot, hanem „csekket” kap. Érdekesebb, hogy a 71. oldalon Vaszjakina említést tesz egy „Han Gan” nev? koreai írón?r?l. Csakhogy ennek a szerz?nek itthon is megjelentek könyvei, és nevét magyarul Han Kang alakban írják. Egyébként az a regénye, amelyikre Vaszjakina utal, Nemes teremtmények címmel olvasható.
És akkor mi a helyzet a leszbikus írón? leszbikus h?sn?jével? Nos, természetesen szó esik az elbeszél? boldogabb vagy szerencsétlenebb, így-úgy véget ért kapcsolatairól, és felbukkannak az egykori partnerek, a nagy szerelmek is. ?k történetesen mind n?k, de ennek a lényeget tekintve semmi jelent?sége nincs. Azt hiszem, ez olyan tanulság, amin érdemes elgondolkodnunk.
(Okszana Vaszjakina: Seb, Helikon Kiadó 2023, 288 oldal, 3999 Ft)
