2022/4 lapszám Az evés zavarai

Testünk képe

Testkép, testképzavar – ezeket a szavakat mindannyian használtuk már, de nem biztos, hogy pontosan ismerjük a definíciójukat. Él a fejünkben egy kép arról, ahogy kinézünk, és azt gondoljuk, hogy ez stabil, állandó, a testképzavar pedig az, ha ez a képünk torz, nem egyezik a valósággal. Ez azonban durva leegyszer?sítés, hiszen a testkép – és ezáltal a testkép zavara is – komplex, többtényez?s fogalom. A testméretek megbecsülésénél egyébként a legnagyobb torzítás a n?k esetében jelentkezik… Hogyan lehetséges, hogy a fejünkben kialakult kép ennyire változékony, torz, helyzetfügg? legyen? 

A transzgenerációs traumákról

„Nem túlél? akarok lenni, hanem él?” - hangzik el a mondat egy harmadik generációs holokauszt túlél? kamasz szájából az Evolúció cím? filmben. Pontosan kifejezi a traumatizáltságnak azt a sajátságos tulajdonságát, hogy - bár a trauma maga nem feltétlenül ismétl?dik meg  generációról-generációra – „hetedízigleni” hatása még a távoli leszármazottak gesztusaiban, esetleges tüneteiben,  a világhoz való viszonyában is fellelhet?. Mindannyiunknak vannak üzenetei a múltból: ?seink a jelen apró kis furcsaságaiban,  szabályaiban, babonaságokban, családi forgatókönyvekben köszönnek vissza. 

Mindenható gyermekkor

Ha valaki azt érzi, hogy az életében nem ott tart, ahol szerinte tarthatna, el?ször a „talajt” érdemes megvizsgálni. A pszichológia mai tudása szerint alapszemélyiségünk 80%-a három és hatéves korunk közt kialakul. Az ekkor megélt pozitív vagy negatív élmények spontán módon rögzülnek, és kés?bb mint minták, tulajdonságok, képességek, értékek és hiedelmek, a nekik megfelel? helyzetben automatikusan aktiválódnak. Szinte észrevétlenül befolyásolják a választásainkat, azt, hogy ki merre indul el az életében, mennyire tudja szeretni és tisztelni önmagát, vagy hogyan fogja nevelni a saját gyerekét. 

Lehet viccelni Van Gogh levágott fülével?

Ez év tavaszán kisebb botrányt keltett, hogy Londonban, egy Van Gogh-önarcképekb?l rendezett kiállításon a múzeumi boltban fül formájú radírt árusítottak, utalásként a fest? levágott fél fülére. Többen felháborítónak találták, hogy a múzeum viccet csinál egy mentálisan beteg ember szenvedéséb?l és tragédiájából. Érdekes lélektani kérdés: miért tartja valaki elfogadhatónak vagy t?rhetetlennek az efféle tréfát? És egyáltalán: lehet-e egy tragédiával kapcsolatban viccesen megnyilvánulni? 

A tartalomból: Testünk képe – Elhízásról, anorexiáról és egyéb testképzavarokról • A transzgenerációs traumák kialakulása és hatása • Az önsért? magatartás kezelése • Mindenható gyermekkor - Milyen családi minták befolyásolják a feln?tt éveket? • A stressz az élet sava-borsa • Hogy lássuk, mi a fontos – Hogyan befolyásolják negatív érzelmeink a döntéseinket? • A szenzoros feldolgozás összefüggései az evés zavarával • Hasonló a hasonlót vonzza? – Mi alapján választunk párt? • A szeretet, az elsimerés és az evéshez f?z?d? viszonyunk • Lehet viccelni Van Gogh levágott fülével? – Hol vannak a humor határai? • Öltözzük magunkat boldogra! • Mit tegyünk, ha szomorú a gyerek? • A kiégésr?l a színház nyelvén – Interjú egy izgalmas el?adás kapcsán • Az önsegítés szerepe az evészavarokban • Válni vagy nem válni