Pszichológia 2.0 - Mentális egészség a mesterséges intelligencia korában. Test, lélek, gének és a gépek találkozása

A technológia és a mentális egészség kérdése napjaink egyik legforróbb témája. A mesterséges intelligencia soha nem látott ütemben formálja a mindennapokat – és velük együtt az emberi lélek m?ködését is. 2026-os els? lapszámunk arra vállalkozik, hogy két néz?pontból vizsgálja meg a technológia és a pszichológia kapcsolatát: egyrészt, hogy miként hatnak a digitális eszközök, az AI és az online környezet az emberek mentális egészségére, másrészt, hogy hogyan segíthetik ezek az eszközök a pszichológusokat a lelki jóllét meg?rzésében és helyreállításában.

Körkérdésünket is a fentiek mentén tettük fel: ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy segít? szakemberként mik az eddigi tapasztalatok és a megélések: milyen hatással van az AI vagy más technológiai eszköz (hordható, monitorozó eszközök, VR-szemüveg stb.) a páciensek életére és a terápiás folyamatokra. Több állandó szerz?nk – köztük Árkovits Amaryl, Dálnoki Dominika, Magyary Ágnes, dr. Marjai Kamilla és dr. Szondy Máté – vállalkozott a feladat megválaszolására, gondolatébreszt? írásaik segítenek más perspektívából ránézni új, immáron „MI-terapeuták” által is befolyásolt világunkra.

Az biztos, hogy rengeteg, a fentiekkel kapcsolatos megoldandó feladat vár a szakemberekre. „Az AI pontosan azt csinálja túl jól, amit az emberi kapcsolatokban a legnehezebb: empátiát mutat. De épp mert ezt tökéletesen, korlátok nélkül teszi, képes elmosni a határt a megértés és a beleolvadás, a segítség és az érzelmi visszhang között. A kérdés tehát nem az, hogy az AI képes-e együttérezni – hanem az, hogy képes-e felel?sséggel bánni azzal, amit az empátia pszichológiailag kivált.” Figyelmeztet bennünket dr. Vajda János. Cikkében pszichológiai és jogi kérdéseket vizsgál az ismertebb AI-chatbot-tragédiák tükrében. Ha mélyebben beleásnánk magunkat abba, hogy valójában mi is az empátia, Mannhardt András kalauzolásával megtehetjük ezt, bár nem lesz könny? dolgunk, mert „valójában még a tudomány sem jutott teljes egyetértésre ebben a kérdésben”.

Turóczi Hajnalka a hordható digitális egészségmonitorozó eszközök megfelel? használatához gy?jtötte össze a legfontosabb tudnivalókat, Jakabffy Éva pedig mimetikus els?segély gyorstalpalóval ajándékoz meg minket, hiszen mintha egyre nehezebb lenne meg?rizni józan ítél?képességünket. „A mai digitális érában beléptünk a hipermimézis korszakába. Az algoritmusok és a közösségi média felületei mérhetetlenül felgyorsítják az utánzási folyamatokat. A hipermimézis állapotában agyunk már nem képes lépést tartani az ingerek sebességével, így az egyéni ítél?er? teljesen feloldódik a tömeglüktetésben.”

Papp Ágnes Rita Mér? Lászlóval beszélget, aki szerint a mesterséges intelligencia térhódítása nem veszély, hanem egy izgalmas fejezet az emberiség kódfejt? történelmében, amely a kreativitás és a kritikai gondolkodás felértékel?dését hozza el. Az optimista tudós hangsúlyozza: a jöv? kulcsa nem a tiltás, hanem az eszközök értelmes használatának elsajátítása, miközben gondolkodásunkat a tudomány mellett a hit, a m?vészet és az intuíció egyaránt segítheti a világ megismerésében. 

A tavaszra reflektálva néhány örökzöld témával is készültünk: Ullmann Tamás ezúttal a szerelem értelmér?l szól, Fekete Mártonnal a böjtr?l és Domenico Scarlatti szonátáiról merenghetünk, Kürthy Anna az iskolapszichológusok láthatatlan világát, munkájuk fontosságát mutatja be, Zákányi Virágpedig az irigység mibenlétét vizsgálja, rávilágítva arra, hogy érdemes kiszedni az erkölcsi „hiba” skatulyából, és inkább olyan érzelmi tapasztalatként tekinteni rá, amely fontos önismereti információval szolgálhat. 

Börtönpszichológia és emberi sorsok: Fliegauf Gergely kriminálpszichológus szemével bepillanthatunk a rácsok mögötti „társadalmi fosszíliák” világába. Papp Ágnes Rita  Körvonal rovatunkban olvasható interjújából kiderül, miért káros a bosszúvágyra épül? büntetés, és hogyan válhatna a börtön a gyógyítás és a valódi reintegráció színterévé. Ismerjék meg a szakembert, aki szerint a szabadságelvonás önmagában a büntetés, minden másnak az emberségr?l kellene szólnia. 

Ismertet?nket Gyarmathy Éva mondataival zárjuk, akinek tavaszi lapszámunkban olvasható cikke a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásait elemzi. „A technológiai-kulturális evolúció arról szól, hogy hogyan tanulnak meg a gyerekek embernek lenni egy változó világban. Minden alkalmazás, robot vagy digitális tevékenység a kulturális átadás láncolatának része. A kihívás az, hogy a gyerekeket az emberi kogníció alapjait megtartva a partneri kapcsolatokba vezessük inkluzív és etikus részvétel által. Mindezt nem évezredek, hanem évtizedek, s?t évek alatt kell meglépni.”

Lélek és gének 

A nehézségek, traumák és elakadások mellett a pszichológia jelent?s feladata annak a tanulmányozása is, hogy mi teszi az életet tartalmassá, a közösségeket gyarapodóvá, és hogy milyen er?forrásokkal küzdhetünk meg a problémáinkkal. A pozitív pszichológia els?sorban a boldogság és a pozitív mentális állapotok tanulmányozása révén vált ismertté, ezzel pedig új fejezetet nyitott az emberi m?ködés megismerésében. Megközelítése megszólítja a hétköznapi embereket, a mindennapokban is jól alkalmazható válaszokat kínál, így hamar népszer?vé vált. 

A Mindennapi Pszichológia aktuális számában többek között err?l az érdekes témáról is olvashatnak, de olyan izgalmas kérdésre is keressük a választ, hogy vajon megjósolható-e a jöv?nk? Mindenkit foglalkoztat ugyanis a sors, a végzet, az adottság és a hajlam összefüggése. Bizonyos élethelyzetekben fokozottan szeretnénk tudni, tehetünk-e valamit azért, hogy változtassunk aktuális fizikai, illetve mentális állapotunkon. Az epigenetika azt kutatja, hogy az örökölt tulajdonságok érvényesülésére hogyan képesek hatni a környezeti hatások. 

De legalább ilyen fontos szerepe van a hormonoknak is, amelyek valójában viselkedésünk karmesterei, személyiségünk csendes mozgatórugói, és boldogságérzetünket is befolyásolják. Hogy milyen hatással bírnak, és milyen gondot okozhat alul- vagy túlm?ködésük, szintén kiderül aktuális számunkból. 

Hogy könnyedebb témát is ajánljunk, olvassák el útikalauzunkat boltkórosok számára! Megtudhatják, hogy csak imádnak vásárolni vagy már függ?vé váltak ett?l a tevékenységt?l. Ha válaszolnak a lapban feltett kérdésekre, kiderül, hogy jó-e, ha megszólal a fejükben a vészcseng?. Akit a mozaikcsaládok buktatói érdekelnek vagy szeretnének választ kapni arra, miért lépnek mindig ugyanabba a folyóba, ha párkapcsolati sémákról van szó, olvassák el aktuális lapszámunkat.