Stressz hatására akár az ártatlanok is b?nösnek vallják magukat

Az Iowa Állami Egyetem kutatói azonban azt állítják, hogy éppen azért, mivel az ártatlanok gyakran kevésbé feszültek az ilyen helyzetekben, mint azok, akik elkövettek valamit, nagy a kockázata annak, hogy olyan b?ntettet is bevallanak, amit valójában el sem követtek.

Hogy ezt a folyamatot jobban megértsék, Max Guyll és Stephanie Madon kihallgatás közben ellen?rizték számos alany vérnyomását, szívverését, valamint az idegrendszeri aktivitását. Amint az a Law and Human Behavior cím? lapban közzétett tanulmányból kiderül, az els? kihallgatás alkalmával valamennyi személy stressz-szintje megemelkedett, ám az ártatlanul vádoltaké szignifikánsan alacsonyabb volt. A szakemberek úgy vélik, mindez hátrányosan hat az utóbbiakra, mivel ennek köszönhet?en kevésbé vehemensen védik a saját igazukat kihallgatás közben.

A vizsgálat során a kísérletben résztvev?k olyan feladatot kaptak, melynek egy részét egyedül, más részét párjukkal kellett megoldaniuk, miközben monitorra kapcsolták ?ket, hogy stressz-szintjüket ellen?rizni tudják. A kísérletet úgy állították össze, hogy egyes diákok akkor is segítséget kértek partnerükt?l, amikor egyedül kellett volna dolgozniuk, ezáltal szabálysértésre kényszerítették ?ket. Kés?bb mindannyiukat megvádolták azzal, hogy csaltak, és megkérték ?ket, hogy írjanak alá egy beismer? vallomást. Az nem volt meglep?, hogy azoknak, akik valóban csaltak, 93 százaléka aláírta a lapot, de az már annál inkább, hogy az ártatlanok 43 százaléka is megette ugyanezt.

Bár az els? alkalommal történ? megvádolás során az ártatlanok még alacsonyabb mérték? stresszt mutattak, a kés?bbiek során ez megváltozott. Azokhoz képest, akik feladták és inkább bevallották, amit meg sem tettek, azok, akik továbbra is ragaszkodtak ártatlanságukhoz, nagyobb aktivitást mutattak a szimpatikus idegrendszerükben, mely els?sorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel. Az id? el?rehaladtával azonban egyre több ártatlan fáradt bele a vallatásba, és ismerte be inkább a csalást. A szakemberek videóra is rögzítették a kihallgatásokat, és megállapították, hogy a testbeszéd, valamint az arckifejezés tekintetében a b?nösök és az ártatlanok között nem mutatkozott jelent?sebb különbség.

Amint azt Madon kifejtette, az ártatlanok kezdetben azért kevésbé stresszesek a fentihez hasonló helyzetben, mert úgy vélik, ártatlanságuk megvédi ?ket, így semmi baj nem történhet. Egy rend?rségi kihallgatás azonban rendkívül feszült helyzetet teremt, ahol a kihallgatók manipulatív kérdéseket tesznek fel, és a legkülönböz?bb módon próbálják rávenni a vádlottakat, hogy vallják be tettüket, míg végül azok belefáradnak a kérdez?sködésbe és azt is bevallják, amit meg sem tettek.

Az Innocence Project nonprofit szervezet éppen azért jött létre, hogy segítsen tisztázni azokat az ártatlanul elítélteket, akik kényszer hatására tettek vallomást. Eddig 80 személynek sikerült segíteniük, akik amúgy olyan b?ntett miatt kerültek volna börtönbe, amit el sem követtek.