A szemkontaktus nem mindig segíti a meggy?zést

A szemkontaktus teremtése régóta ismert módszer mások figyelmének felkeltésére és az emberek meggy?zésére. Most azonban úgy t?nik, hogy gyakran ennek épp az ellenkez?jét éri el, és csak még kevésbé meggy?zhet?vé teszi a másik felét, f?leg, ha az már korábban se értett egyet azzal, amir?l meg akarjuk gy?zni.

„Számtalan helyen olvashatunk a szemkontaktus meggy?z? erejér?l, de vizsgálati eredményeink szerint a közvetlen szemkontaktus a szkeptikus hallgatóságot bizalmatlanná teszi, és emiatt az emberek még kevésbé engedik meggy?zni magukat” – nyilatkozta Frances Chen, a kutatás vezet?je, a Brit-Kolumbia Egyetem tanársegéde a kutatás eredményeir?l, melyek részletes leírása a Psychological Science cím? tudományos szaklapban olvasható.

Hogy megvizsgálhassák a szemkontaktus hatásait olyan helyzetekben, amelyek során az egyik félnek meg kellett gy?znie valamir?l a másikat, Chen és kollegái egy nemrég kifejlesztett szemkövetési technológiát alkalmaztak. Az eredmények szerint minél több id?t töltöttek a résztvev?k azzal, hogy a nekik levetített videókon látható beszél? szemébe nézzenek, annál kevésbé lehetett meggy?zni ?ket a beszél? véleményér?l. Vagyis a különböz? vitatott témák esetében a résztvev?k véleménye annál kevésbé változott, minél inkább a beszél? tekintetére összpontosítottak. Az intenzív szemkontaktus csak abban az esetben segített az érvelésben, ha már a videó levetítése el?tt egyetértettek a beszél? mondandójával.

Egy másik kutatás során sikerült meger?síteni a fenti vizsgálati eredményeket. A résztvev?k, akikt?l a tudósok azt kérték, hogy a beszél?k szemére fókuszáljanak, sokkal kevésbé voltak meggy?zhet?ek, mint azok, akik a beszél? szájára összpontosítottak. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a beszél?k szemére koncentrálók sokkal kevésbé figyelnek az érvekre, és kevésbé hajlandóak az interakcióra az ellentétes véleményt megfogalmazókkal szemben, így sokkal nehezebb ?ket meggy?zni is.

Julia Minson, a Harvard Kennedy Politikatudományi Tanszék munkatársa szerint ezek az eredmények is bizonyítják, hogy a szemkontaktus milyen eltér? üzeneteket hordozhat a különböz? szituációkban. Míg az alapvet?en barátságos helyzetekben a szemkontaktus bizalmat sugall, addig a vitás helyzetekben inkább dominanciát vagy fenyegetést jelent.

Így tehát, bár amikor beszélünk, gyakran szeretnénk, hogy a hallgatóságunk ténylegesen a szemünkbe nézzen, ezzel nem minden esetben járunk feltétlenül jól.

„Függetlenül attól, hogy politikusként vagy tanárként dolgozunk, nem árt észben tartani, hogy a szemkontaktus akár visszafelé is elsülhet, ha valaki olyat akarunk meggy?zni, akinek a miénkkel ellentétes a véleménye” – fogalmazott Minson.

A tudósok most azt tervezik, hogy megfigyelik, a szemkontaktus milyen fizikai funkciókkal (agym?ködés, stresszhormon-kiválasztás, pulzus) van kapcsolatban. „A szemkontaktus olyan ?si viselkedésforma, amely véleményünk szerint egy sor tudatalatti fiziológiai változással jár együtt” – állítja Chen.