„Számtalan helyen olvashatunk a szemkontaktus meggyőző erejéről, de vizsgálati eredményeink szerint a közvetlen szemkontaktus a szkeptikus hallgatóságot bizalmatlanná teszi, és emiatt az emberek még kevésbé engedik meggyőzni magukat” – nyilatkozta Frances Chen, a kutatás vezetője, a Brit-Kolumbia Egyetem tanársegéde a kutatás eredményeiről, melyek részletes leírása a Psychological Science című tudományos szaklapban olvasható.

Hogy megvizsgálhassák a szemkontaktus hatásait olyan helyzetekben, amelyek során az egyik félnek meg kellett győznie valamiről a másikat, Chen és kollegái egy nemrég kifejlesztett szemkövetési technológiát alkalmaztak. Az eredmények szerint minél több időt töltöttek a résztvevők azzal, hogy a nekik levetített videókon látható beszélő szemébe nézzenek, annál kevésbé lehetett meggyőzni őket a beszélő véleményéről. Vagyis a különböző vitatott témák esetében a résztvevők véleménye annál kevésbé változott, minél inkább a beszélő tekintetére összpontosítottak. Az intenzív szemkontaktus csak abban az esetben segített az érvelésben, ha már a videó levetítése előtt egyetértettek a beszélő mondandójával.

Egy másik kutatás során sikerült megerősíteni a fenti vizsgálati eredményeket. A résztvevők, akiktől a tudósok azt kérték, hogy a beszélők szemére fókuszáljanak, sokkal kevésbé voltak meggyőzhetőek, mint azok, akik a beszélő szájára összpontosítottak. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a beszélők szemére koncentrálók sokkal kevésbé figyelnek az érvekre, és kevésbé hajlandóak az interakcióra az ellentétes véleményt megfogalmazókkal szemben, így sokkal nehezebb őket meggyőzni is.

Julia Minson, a Harvard Kennedy Politikatudományi Tanszék munkatársa szerint ezek az eredmények is bizonyítják, hogy a szemkontaktus milyen eltérő üzeneteket hordozhat a különböző szituációkban. Míg az alapvetően barátságos helyzetekben a szemkontaktus bizalmat sugall, addig a vitás helyzetekben inkább dominanciát vagy fenyegetést jelent.

Így tehát, bár amikor beszélünk, gyakran szeretnénk, hogy a hallgatóságunk ténylegesen a szemünkbe nézzen, ezzel nem minden esetben járunk feltétlenül jól.

„Függetlenül attól, hogy politikusként vagy tanárként dolgozunk, nem árt észben tartani, hogy a szemkontaktus akár visszafelé is elsülhet, ha valaki olyat akarunk meggyőzni, akinek a miénkkel ellentétes a véleménye” – fogalmazott Minson.

A tudósok most azt tervezik, hogy megfigyelik, a szemkontaktus milyen fizikai funkciókkal (agyműködés, stresszhormon-kiválasztás, pulzus) van kapcsolatban. „A szemkontaktus olyan ősi viselkedésforma, amely véleményünk szerint egy sor tudatalatti fiziológiai változással jár együtt” – állítja Chen.