Ki mikor hajlamos az „önszabotázsra”?

Az Indiana Egyetemen végzett kutatás – melynek eredményeit a Journal of Experimental Social Psychology cím? lapban publikálták – lényegében arra a látszólagos ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy a pacsirta típus képvisel?i, akik kora reggel vannak igazán elemükben, inkább ekkor hajlamosak az önszabotázsra, míg a bagoly típusúak, akik éppen fordítva, este vannak tele energiával, pont ebben a napszakban cselekednek önmaguk ellen.

Az önszabotázs fogalmán a pszichológusok azt értik, amikor valaki már el?re felmentéseket keres magának a lehetséges kudarcaival kapcsolatban – olyan körülményeket teremtve, melyek eleve akadályozzák ?t abban, hogy egy stresszes feladattal megbirkózzon. Jó példa erre, amikor valaki egy fontos vizsga vagy állásinterjú el?tti este kés?ig kimarad és bulizik, ahelyett, hogy készülne és az el?tte álló feladatra koncentrálna, de ide tartozik az is, ha valaki álbetegséget, fáradtságot színlel, vagy akár önpusztító viselkedést – túlevést, alkohol- vagy drogfogyasztást – produkál.

A vizsgálat során a kutatók 237 diákot kísértek figyelemmel. 50 százalékuknak azt mondták, hogy a stressz hatással van a teljesítményükre, a többieknek azt, hogy nincs hatással. Az alanyokat el?zetesen kategorizálták aszerint, hogy pacsirta vagy bagoly típusúak-e, majd megkérték ?ket egy teszt random módon történ? kitöltésére: volt, akinek reggel 8-kor, volt, akinek este 8-kor kellett megoldania. El?zetesen még azt is felmérték, ki mennyire hajlamos arra, hogy kifogásokkal szabotálja saját munkáját.

Amint azt a kutatást vezet? Ed Hirt, az Indiana Egyetem professzora kifejtette, a vizsgálatból kiderült, hogy azok az emberek, akik bizonytalanok magukban és attól félnek, hogy kudarcot vallanak az el?ttük álló feladatokkal kapcsolatban, hajlamosabbak akkor kifogásokat gyártani és kibújni a felel?sség alól, amikor éppen teljesít?képességük csúcsán vannak, nem pedig akkor, amikor amúgy is rosszabb a formájuk.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a krónikus kifogáskeres?k abban az id?ben, amikor nem a csúcsformájukat hozták, ugyanolyan stressz-szintet mutattak, mint azok, akik nem hajlamosak kifogásokat keresni, és csupán a „csúcs-id?szakban” volt magasabb a stressz-szintjük, így mintegy ezt is kifogásként hozták fel gyenge teljesítményükre.

Mindezek fényében a szakemberek azt javasolják, hogy akik nem szeretnének az önszabotázs csapdájába esni, olyankor fogjanak bele a stresszes feladatokba, amikor nincsenek csúcsformában – ekkor persze számítaniuk kell arra, hogy teljesít?képességük nem lesz a maximumon. A legjobb stratégia azonban mindenki számára az lenne, ha elkerülné a saját magát hátráltató magatartásformát akár valamilyen egészséges gyakorlatnak a mindennapokba történ? bevezetésével, akár szakért? segítség bevonásával.