A fizikai aktivitás és a járvány mentális hatásainak vizsgálata

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete a járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásáról indított kutatást, melynek része egy május 15-ig kitölthet? kérd?ív is „A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében” címmel.

A fizikai aktivitásnak, a sportnak bizonyítottan jótékony hatása van a szorongásra, a depresszióra, a krónikus stressz oldására. Nemzetközi kutatások szerint a koronavírus miatti járványügyi intézkedések következtében csökkent az emberek fizikai aktivitása, ezzel párhuzamosan növekedett az üléssel töltött id?. A krónikus stressz mértéke, amely egyrészt az immunrendszer m?ködését befolyásolja, a karantén alatt emelkedhet, növelve a megfert?z?dés esélyét, és csökkentve a sport iránti hajlandóságot. A világjárvány okozta korlátozások következtében besz?kül? sportolási lehet?ségek ellensúlyozásaként nagy hangsúlyt kell kapnia a fizikai aktivitás fenntartásának és er?sítésének a negatív mentális következmények kivédése érdekében.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatócsoportjának célja, hogy átfogóan vizsgálja a fizikai aktivitásban bekövetkezett változások mentális egészséggel való összefüggéseit. „Els?sorban azt szeretnénk megtudni, hogy a járvány okozta krízishelyzetben melyek azok a tolóer?k, amelyek a fizikai aktivitás, a sport irányába mozdítják el az embereket, illetve, hogy az érzelmi, pszichés jóllét milyen összefüggést mutat a testmozgással, a sportolási szokások változásával. A kutatásunk kitér arra is, hogy a különböz? testmozgási szokások, hogyan függenek össze az emberek érzelmi világával, aktuális lelkiállapotával, ezen belül a szorongással, az észlelt stressz mértékével, a mentális jólléttel. Az online, öt-hat percet igényl? kérd?íves felmérésünkben a 18 és 65 év közötti feln?tt magyar lakosságot szeretnénk megszólítani, nemcsak azokat, akik rendszeresen sportolnak, hanem azokat is, akik egyáltalán nem mozognak, vagy éppen a járvány miatt lettek aktívak” – mondja dr. Tóth Mónika Ditta pszichológus. A Magatartástudományi Intézet adjunktusa, a kutatás vezet?je hozzáteszi: a testmozgás alatt itt nem a maratoni futást értik, hanem minimum fél óráig tartó, pulzusemelkedéssel járó mozgásformákat, köztük a kerékpározást vagy akár tempós gyaloglást is.

A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében cím? kérd?ív itt érhet? el.