MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Technológia és pszichológia találkozása
Pszichológia 2.0 – Mentális egészség a mesterséges intelligencia korában
A technológia és a mentális egészség kérdése napjaink egyik legforróbb témája. A mesterséges intelligencia soha nem látott ütemben formálja a mindennapokat – és velük együtt az emberi lélek m?ködését is. 2026-os els? lapszámunk arra vállalkozik, hogy két néz?pontból vizsgálja meg a technológia és a pszichológia kapcsolatát: egyrészt, hogy miként hatnak a digitális eszközök, az AI és az online környezet az emberek mentális egészségére, másrészt, hogy hogyan segíthetik ezek az eszközök a pszichológusokat a lelki jóllét meg?rzésében és helyreállításában.
Körkérdésünket is a fentiek mentén tettük fel: ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy segít? szakemberként mik az eddigi tapasztalatok és a megélések: milyen hatással van az AI vagy más technológiai eszköz (hordható, monitorozó eszközök, VR-szemüveg stb.) a páciensek életére és a terápiás folyamatokra. Több állandó szerz?nk – köztük Árkovits Amaryl, Dálnoki Dominika, Magyary Ágnes, dr. Marjai Kamilla és dr. Szondy Máté – vállalkozott a feladat megválaszolására, gondolatébreszt? írásaik segítenek más perspektívából ránézni új, immáron „MI-terapeuták” által is befolyásolt világunkra.
Az biztos, hogy rengeteg, a fentiekkel kapcsolatos megoldandó feladat vár a szakemberekre. „Az AI pontosan azt csinálja túl jól, amit az emberi kapcsolatokban a legnehezebb: empátiát mutat. De épp mert ezt tökéletesen, korlátok nélkül teszi, képes elmosni a határt a megértés és a beleolvadás, a segítség és az érzelmi visszhang között. A kérdés tehát nem az, hogy az AI képes-e együttérezni – hanem az, hogy képes-e felel?sséggel bánni azzal, amit az empátia pszichológiailag kivált.” Figyelmeztet bennünket dr. Vajda János. Cikkében pszichológiai és jogi kérdéseket vizsgál az ismertebb AI-chatbot-tragédiák tükrében. Ha mélyebben beleásnánk magunkat abba, hogy valójában mi is az empátia, Mannhardt András kalauzolásával megtehetjük ezt, bár nem lesz könny? dolgunk, mert „valójában még a tudomány sem jutott teljes egyetértésre ebben a kérdésben”.
Turóczi Hajnalka a hordható digitális egészségmonitorozó eszközök megfelel? használatához gy?jtötte össze a legfontosabb tudnivalókat, Jakabffy Éva pedig mimetikus els?segély gyorstalpalóval ajándékoz meg minket, hiszen mintha egyre nehezebb lenne meg?rizni józan ítél?képességünket. „A mai digitális érában beléptünk a hipermimézis korszakába. Az algoritmusok és a közösségi média felületei mérhetetlenül felgyorsítják az utánzási folyamatokat. A hipermimézis állapotában agyunk már nem képes lépést tartani az ingerek sebességével, így az egyéni ítél?er? teljesen feloldódik a tömeglüktetésben.”
Papp Ágnes Rita Mér? Lászlóval beszélget, aki szerint a mesterséges intelligencia térhódítása nem veszély, hanem egy izgalmas fejezet az emberiség kódfejt? történelmében, amely a kreativitás és a kritikai gondolkodás felértékel?dését hozza el. Az optimista tudós hangsúlyozza: a jöv? kulcsa nem a tiltás, hanem az eszközök értelmes használatának elsajátítása, miközben gondolkodásunkat a tudomány mellett a hit, a m?vészet és az intuíció egyaránt segítheti a világ megismerésében.
A tavaszra reflektálva néhány örökzöld témával is készültünk: Ullmann Tamás ezúttal a szerelem értelmér?l szól, Fekete Mártonnal a böjtr?l és Domenico Scarlatti szonátáiról merenghetünk, Kürthy Anna az iskolapszichológusok láthatatlan világát, munkájuk fontosságát mutatja be, Zákányi Virág pedig az irigység mibenlétét vizsgálja, rávilágítva arra, hogy érdemes kiszedni az erkölcsi „hiba” skatulyából, és inkább olyan érzelmi tapasztalatként tekinteni rá, amely fontos önismereti információval szolgálhat.
Börtönpszichológia és emberi sorsok: Fliegauf Gergely kriminálpszichológus szemével bepillanthatunk a rácsok mögötti „társadalmi fosszíliák” világába. Papp Ágnes Rita Körvonal rovatunkban olvasható interjújából kiderül, miért káros a bosszúvágyra épül? büntetés, és hogyan válhatna a börtön a gyógyítás és a valódi reintegráció színterévé. Ismerjék meg a szakembert, aki szerint a szabadságelvonás önmagában a büntetés, minden másnak az emberségr?l kellene szólnia.
Ismertet?nket Gyarmathy Éva mondataival zárjuk, akinek tavaszi lapszámunkban olvasható cikke a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásait elemzi. „A technológiai-kulturális evolúció arról szól, hogy hogyan tanulnak meg a gyerekek embernek lenni egy változó világban. Minden alkalmazás, robot vagy digitális tevékenység a kulturális átadás láncolatának része. A kihívás az, hogy a gyerekeket az emberi kogníció alapjait megtartva a partneri kapcsolatokba vezessük inkluzív és etikus részvétel által. Mindezt nem évezredek, hanem évtizedek, s?t évek alatt kell meglépni.”
Keresse a Mindennapi Pszichológia magazint a nagyobb újságárusoknál , vagy rendelje meg most a webshopunkban a nyomtatott kiadványt Ha online szeretné olvasni, ezen a linken már ma elolvashatja cikkeinket.
Most kedvezményes csomagban két print példányt is hazavihet! Vásárolja meg Lélek és gének korábbi lapszámunkkal együtt és tudjon meg még többet a test, a lélek és a technológia találkozásáról egyenesen szakért?ink tollából!
