Az egészségmonitorozó eszközök egyre nagyobb népszer?ségnek örvendenek, emiatt fontos és aktuális, hogy megvizsgáljuk: ezek a technológiai eszközök és az általuk mért értékekr?l szóló értesítések mit tesznek velünk pszichésen, és hogyan hatnak a testérzékelésünkre, az alvásunkra vagy épp a szorongásunkra. 

Számos kutatás foglalkozik a hordható (wearable) eszközök pozitív hatásainak bemutatásával, az utóbbi években azonban egyre több tanulmány t?zte ki célul a lehetséges negatív következmények feltérképezését is. Ha már ilyen rendszeresen használjuk ezeket az eszközöket, érdemes mindkét oldalt ismernünk. Talán azonban ennél is fontosabb megérteni, hogyan használhatjuk ?ket úgy, hogy a pozitív hatásokat er?sítsük, a negatívakat pedig minimalizáljuk.

Miért használunk hordható digitális egészségmonitorozó eszközöket?

Az egészségünk és az azzal kapcsolatos tudatosság napjainkban egyre meghatározóbb szerepet kap. A healthism (egészségközpontú) szemlélet azt hangsúlyozza, hogy megfelel? táplálkozással, rendszeres mozgással és elegend? pihenéssel az egészség elérhet? és fenntartható, miközben az „egészséges életmódra” való törekvés önmagában is pozitív, értékes viselkedésként jelenik meg.

Testünk bels? jelzéseinek feldolgozása jellemz?en tudattalan szinten zajlik, így nem meglep?, hogy igényünk van olyan eszközökre, amelyek ezeket a folyamatokat számszer?síthet?, értelmezhet? adatok formájában teszik hozzáférhet?vé. Ez az igény egyre er?teljesebben jelenik meg, különösen azért, mert a jellemz?en szellemi munkavégzéshez köt?d? életmód kevéssé támogatja a testi jelzések észlelését és integrálását. Ennek következtében a testünkre való ráhangolódás képessége gyakran nem fejl?dik, a testi visszajelzések pedig háttérbe szorulnak. Ez pedig megnehezíti, hogy az egészségünk el?mozdításáért megfelel? stratégiát válasszunk. Az egészségmonitorozó eszközök visszajelzései lehet?séget adnak arra, hogy adatalapon hozzunk döntéseket alvásunk, testmozgásunk javításáért.

A pulzusunk, alvásunk vagy légzésünk nyomon követése és számszer?sítése a tudatosítás mellett motivációs er?vel is bírhat. Amikor például egy edzés után meger?sít? visszajelzést kapunk okoseszközünkt?l vagy az eredményünkr?l értesítést kapó barátunktól, az természetes módon inspirál minket. Az ebb?l fakadó motiváció hozzásegíthet új szokások kialakításához, amelyek aztán még jobb eredmények eléréséhez vezethetnek.

Ezen eszközöknek természetesen fontos hatása van a már meglév? egészségi problémák nyomon követésére, amelyek akár az orvosi kezelések hatékonyságát is támogathatják, hiszen a kontrollvizsgálatokon szubjektív beszámolók mellett technológiai eszközeink által mért adatokról is tájékoztatást adhatunk.

Az adatok mögötti potenciális veszélyek

Arianna Boldi és Amon Rapp 2022-es kutatásában olyan, összesen 20 profi és laikus sportolóval készítettek mélyinterjúkat, akik legalább három hónapja használtak olyan hordható monitorozóeszközöket, amelyek sportolás közben folyamatos visszajelzést adtak különböz? testi paramétereikr?l, például a pulzusukról. A kiválasztott vizsgálati személyek változatos sportágakat ?ztek, többek között biciklista, úszó, triatlonista, sífutó és labdarúgó is részt vett a kutatásban. A laikus sportolók rövid távon gyakran úgy élték meg, hogy az eszköz segíti a testük jobb megértését, és növeli a testtudatosságukat. A profi sportolók ezzel szemben arról számoltak be, hogy számukra ezek a visszajelzések nemcsak kevéssé voltak hasznosak, hanem id?nként kifejezetten zavarónak bizonyultak. Az eszköz elfedte az évek alatt kialakított, finoman hangolt testérzékelésüket, és megzavarta a saját bels? jelzéseikbe vetett bizalmat.

Érdekes módon azonban a laikus résztvev?k egy része is hasonló tapasztalatokról számolt be hosszabb távon. Az eszköz túlzott használata id?vel náluk is csökkentette a testi érzetek tudatos észlelésének képességét, küls? adatok nélkül nehezebben tudtak tempót váltani, és a mér?eszköz hiányában bizonytalanabbá vált a saját teljesítményük megítélése. Ez arra utal, hogy esetükben a kezdetben támogató technológiára való túlzott ráhagyatkozás nem segítette el? a testtudatosságuk fejl?dését.

A bemutatott jelenség mögött a testi érzetek felismerésének, megértésének és adaptív kezelésének képessége, vagyis az interocepció a meghatározó. A monitorozóeszközök önmagukban nem szükségszer?en károsak. A kutatások szerint azoknál, akik képesek saját testi érzetüket önállóan is értelmezni, és ezt össze tudják hangolni az okoseszközök által szolgáltatott adatokkal, a testérzékelés nem romlik. A probléma inkább akkor jelenik meg, amikor a küls? mér?számok felülírják a bels? tapasztalatot. 

Ez különösen azért jelent kockázatot, mert ezeknek az eszközöknek a megbízhatósága még nem tekinthet? százszázalékosnak. A marketingüzenetek gyakran túlzott pontosságot sugallnak, ami indokolatlan bizalmat ébreszthet a felhasználókban. Ha mindehhez nem társul megfelel? testtudatosság, az eszközök által közvetített adatok bizonytalanságot, stresszt, s?t akár szorongást is kiválthatnak. Lindsey Rosman és munkatársai 2020-as cikkükben ismertetnek egy olyan esetet, amelyben egy 70 év körüli személy a paroxizmális pitvarfibrilláció (PAF) diagnózisa után egészségszorongó lett a hordott okosórával mért szívmonitorozás következményeként, bár korábban nem volt diagnosztizált mentális problémája. A személy tizenkétszer kereste fel a sürg?sségi, illetve ambuláns osztályt, számos telefonhívást intézett egészségügyi ellátórendszerek felé, és az orvosok megnyugtatására se hitte el, hogy épp nincs különösebb veszélyben. Nemcsak betegség esetén, de általánosan is elmondható, hogy a digitális monitorozóeszközök használata er?síti a test tárgyiasítását, és fokozza a test m?ködésével és a testképpel kapcsolatos aggodalmakat is.

Negatív érzelmi hatások különösen akkor jelennek meg, amikor az egészségünk érdekében kit?zött célok saját értékeléséhez képest jelent?s eltérést mutatnak a mért adataink. Ilyenkor stressz, b?ntudat, nyomásérzés vagy szorongás alakulhat ki, amelyet az eszközökb?l érkez? negatív visszajelzések tovább er?síthetnek. A kutatások szerint már önmagukban az értesítések is, még ha pusztán emlékeztet? szándékkal is jelennek meg, irritáló, frusztráló vagy stresszkelt? hatásúak lehetnek. A negatív gondolatokba ragadó repetitív gondolkodásmód, azaz a rumináció szintén jelentkezhet az elvárt értékekt?l távol es? adatainkkal való szembesülés okán. A rumináció újabb negatív érzésekhez vezet, amelyek aztán ennek er?sségét fokozzák, ezzel kialakítva és fenntartva egy negatív érzelmi spirált.

Az eszközök által nyomon követett adatok emellett folyamatos lehet?séget teremtenek a másokkal való összehasonlításra. Ez bizonyos esetekben, ahogy korábban említettük, motiváló er?vel bírhat, ugyanakkor könnyen vezethet önmagunk leértékeléséhez, teljesítményszorongáshoz vagy fokozott stresszhez. A felhasználók a társas kívánatosság elérése érdekében (melynek mögöttes hajtóereje a kapcsolódás iránti szükséglet) akár kényszeresen is hajszolni kezdhetik a kívánt adatokat, ami paradox módon pont a kapcsolatok rovására mehet, hiszen az egészségügyi értékek javítását célzó tevékenységek id?t és energiát vonnak meg az értékes kapcsolatok fenntartásától.

Hogyan használjuk jól a technológiát?

A digitális egészségmonitorozó eszközök megfelel? használatához számos kutatási eredmény nyújthat segítséget. A következ?kben a megfelel? használathoz kiemelt irányelveket, szempontokat gy?jtöttünk össze.

1. Datasensing – Maradjunk kapcsolatban a testünkkel!

Amikor kipihentnek érezzük magunkat, miközben az okoseszköz statisztikái szerint nem volt megfelel? az alvásunk, könny? lenne vagy a bels? megérzésünket, vagy az adatokat teljesen figyelmen kívül hagyni. A kutatások alapján azonban sokkal hasznosabb, ha a kett?t integráljuk. Az úgynevezett datasensing során az eszközb?l nyert adatokat egy szubjektívebb, befelé figyel? értékeléssel kombináljuk, megvizsgáljuk, hogyan érezzük magunkat fizikailag, mentálisan és érzelmileg. Ez a megközelítés nemcsak az adatok árnyaltabb értelmezését segíti, hanem hozzájárulhat az interoceptív képesség fejl?déséhez is. Így az eszközt nem a testi jelzéseink helyettesítésére, hanem a testtudatosságunk támogatására használjuk.

2. A test m?ködése legyen a középpontban!

Amennyiben els?sorban küls? elvárásoknak való megfelelés, például összehasonlítás vagy teljesítménykényszer miatt használjuk a technológiát, nagyobb eséllyel jelenik meg testképpel kapcsolatos elégedetlenség és a hozzá kapcsolódó negatív érzelmek. Azok a technológiai felhasználók, akik a másokkal való összehasonlítás helyett saját testük m?ködésére, jelzéseire és fejl?désére figyelnek, nagyobb eséllyel tapasztalják meg az egészségük és fizikai képességeik javulását, miközben kevesebb pszichés teherr?l számolnak be.

3. A negatív érzések információvá válhatnak

Az, hogy nem sikerült elérni egy kit?zött célt, vagy hogy a pulzusunk a vártnál gyorsabban emelkedett edzés közben, érthet? módon kelthet bennünk csalódást, frusztrációt vagy szorongást. Ezek az érzések azonban értelmezhet?k úgy is, mint bels? jelzések. Ugyanúgy információt hordoznak, mint az eszköz értesítései, és segíthetnek abban, hogy átgondoljuk meglév? stratégiáinkat, tempót váltsunk, vagy rugalmasabban alakítsuk céljainkat ahhoz, hogy javítsunk ezeken az értékeken.

4. Használjuk mértékkel!

A kutatások azt mutatják, hogy azok a felhasználók, akik nem használták túlzott intenzitással egészségmonitorozó eszközeiket, kisebb eséllyel tapasztaltak negatív pszichológiai hatásokat. Ha például egy lemerült okosgy?r? nélkül már nincs kedvünk futni, érdemes feltennünk a kérdést: miért vált az eszköz nélkülözhetetlenné? Az eredmények arra utalnak, hogy amikor túlzottan a küls? adatokra támaszkodunk, csökkenhet az adott tevékenységb?l származó élvezet és a bels? motivációnk is.

5. Használjuk arra, amire tervezték! 

A hordható technológia akkor támogatja leginkább a jóllétünket, ha kiegészít? eszközként, nem pedig megoldásként tekintünk rá. Az adatok segíthetnek észrevenni mintázatokat, feltenni kérdéseket, és tudatosabb döntéseket hozni, de nem helyettesítik a saját testi tapasztalatainkat és szükségleteinket, valamint az orvosi vizsgálatokat és az állapotfelméréseket sem. Ha a meglév? korlátaival együtt használjuk, jó támogatást nyújthat egy tudatosabb és egészségesebb m?ködés kialakításához.

A kutatások alapján egyértelm?en látszik, hogy a hordható digitális egészségmonitorozó eszközöknek van létjogosultságuk, hozzájárulhatnak egészségesebb szokások és ezáltal egészségesebb élet kialakításához. A technológia önmagában nem káros, a kockázat inkább abban rejlik, hogy mekkora teret hagyunk számára. Ha képesek vagyunk az eszközök által nyújtott adatokat saját testi észleléseink finomítására használni, és nem a bels? tapasztalataink helyettesítésére, akkor a negatív hatások nagy része megel?zhet?. Így nemcsak az okoseszközeink segítségével, hanem akkor is képesek maradunk a testünk m?ködésének finomhangolása által egészségünk javítására, amikor minden eszközünk lemerült.

A cikk megjelenését az Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatta.

Amennyiben szívesen elolvasná az aktuális lapszámunk többi cikkét is, rendelje meg a Mindennapi Pszichológia lapszámát online magazinként több, mint 10%-os kedvezménnyel!

Ha inkább nyomtatott formában szeretné olvasni, itt tudja megrendelni!