Önbecsülés, önszeretet, önteremtés | Ullmann Tamas

Mit becsülünk akkor, amikor önmagunkat becsüljük? Társadalmi pozíciónkat? Elért sikereinket? Saját megismételhetetlenül egyedi létünket? Tisztességes életvezetésünket? Nemzeti hovatartozásunkat? Netán társasági sikereinket? Lelkünk gazdagságát? Az európai filozófia a kezdetekt?l fogva lényegi kérdésnek tartja az önmagunkra vonatkozó tudás problémáját. Szókratész sokféle formában kifejti azt a gondolatot, hogy a filozófia nem csak a világ dolgaival foglalkozik, ezek ugyanis csupán annyiban értékesek, amennyiben a legértékesebbhez, a lélekhez nyitják meg az utat. Ezt nevezi Szókratész – és nyomában Platón – a lélek gondozásának. A filozófiai gondolkodás a lélekkel való tör?dés. A lélek nem a sokféle létez? közül az egyik, hanem az, amin keresztül egyáltalán bármilyen létez?vel kapcsolatba kerülhetünk. A delphoi jósda felirata, az „Ismerd meg önmagad!” követelménye a filozófia egyik kiindulópontja.