Akit szeretek, ki szeretném sajátítani

Visszatér? problémám, hogy a szeretett személyt kicsit ki szeretném sajátítani. Úgy értem, hogy ha netán köt?dik másvalakihez is, egyb?l dühös leszek, és úgy érzem, én háttérbe vagyok szorítva. Ez gyerekkorom óta visszatér? érzés bennem. Most a párom és a lányai kapcsán jött el? ez a szituáció. Párom válófélben van, plusz egyel?re távkapcsolatban élünk. A lányai havi szinten összességében 10-15 napot vele töltenek. Mindig rossz érzéssel tölt el például, amikor velük van, és én nem vagyok ott. Nem jut úgy eszébe, hogy keressen, miközben velük van. Amikor négyesben vagyunk, akkor is rájuk hárul a több figyelem. Igénylik az apjuk közelségét, amikor is bel?lem ismét el?tör az érzés, hogy csak harmadrangú vagyok. Szeretném valahogy ezeket az érzéseket kiküszöbölni, vagy legalábbis
átalakítani, hogy ne legyen ezzel gond a jöv?ben, illetve együtt tudjunk élni boldogan, szeretetben, hogy egyikünk se érezze, hogy kevés abban a kapcsolatban. Júniustól együtt fogunk élni, így különösen fontos lenne tudnom kezelni ezeket az érzéseket. Hozzáteszem, hogy a lányokkal jól kijövök, rendes gyerekek, velük nincs gond. Mit tegyek, hogyan alakítsam át az érzéseim, hogy ne érezzem magam hátrányban?

Kedves Msteeq!

Nagyon fontos kapcsolati problémáról ír, mellyel tapasztalatom szerint sokan küzdenek, mégis kevesen fogalmazzák meg, és még kevesebben látják be, hogy ez a helyzet számos problémát tud okozni. A hozzánk legközelebb állókhoz történ? köt?dési mintákat igen korán tapasztaljuk meg, még a gyerekkorunkban. Ezek a minták azután úgynevezett munkamodellként m?ködnek, és kés?bbi kapcsolatainkban ismerhet?ek fel.

Azt gondolom, hogy az összeköltözés egy fontos fordulópont lesz az életében, és egy kiváló lehet?ség, hogy ezt a modellt, a közeli kapcsolatokhoz f?z?d? érzéseit átgondolja, és változtasson. Ez egy hosszú út, és a tapasztalat azt mutatja, hogy egyedül nem is m?ködik. Egyrészt azért, mert ha felismerések születnek is magunkban, azok megmaradnak gondolat szintjén, másrészt a kapcsolódási mintáink kapcsolatban jelentkeznek, nem magányos gondolatok. Így a gyógyító kapcsolat (pszichoterápia) a leghatékonyabb út, hogy változtatni tudjon. Javaslom, keressen fel egy pszichológust, aki elkíséri Önt ezen az úton.

Sok sikert kívánok,

Kovács Réka