Alkoholproblémája miatt megromlott a kapcsolatunk

Párommal 7 éve élünk együtt, 2 kicsi gyermekünk van. Sajnos az alkoholproblémája miatt  borzalmasan megromlott a kapcsolatunk.  Minden egyes nap részeg. ? az a csendes részeg, iszik és elmegy aludni, de mivel utálom ezt az egészet, már a szexuális együttlétek is csökkennek, emiatt mostanában sokat piszkál. Gondolkodom már egy ideje, hogy elhagyom, de valami visszatart belül. Tudom, hogy ez a helyes lépés, de annyira empatikus vagyok vele, hogy szinte érzem belül, hogy fog kínlódni, mikor megtörténik, és ez felemészt. Nem tudom, hogy küzdjem le ezt az érzést, vagy hogy könnyíthetném meg ezt az egészet mindenki számára...

Kedves Orsolya!

Nagyon fontos, hogy Ön felismerte: a párjának alkoholproblémája van, és hogy szándékában áll jobbítani a helyzeten. Ez már egy jó kiindulás! Hosszú út áll Önök el?tt, hatalmas akarat és kitartás fog ahhoz kelleni, hogy az okok mélyére ássanak, megtalálják a kiutat, és végig is menjenek rajta.

Ahogy az alkoholizmus tulajdonképpen nem csupán egyéni, hanem társas, kapcsolati problémák tünete (!) is - egyikük sem fogja tudni önmagában megoldani. A párja sem azzal, ha iszik, Ön sem azzal, ha "átveszi" az ezzel kapcsolatos munka terhét t?le, és helyette aggódik, szenved. Így mindketten pontosan abba a magányba vannak bezárva, ami sokszor az alkoholproblémák gyökerei között megtalálható... Gondolkodjon el: mi minden történt a férjével, ill. Önökkel az elmúlt sok-sok év során? Valóban az ivás miatt romlott meg borzasztóan a kapcsolatuk - vagy más is megingatta? Mi is a sorrend valójában? Mi nyomasztja ?t, mi el?l menekül?

Szóval, a következ? elkerülhetetlen lépés az, hogy öntsenek tiszta vizet a pohárba... (milyen ironikus itt ez a szép magyar mondás, de igaz). Javaslom, hogy olvassanak, járjanak utána, ha lehet, mind a ketten annak, hogy mi is ez a tünetegyüttes, mi minden lehet a háttérben, mivel jár - és milyen sokféle segítség igénybevételére van lehet?ség! Hiszen manapság rendkívül sok szervezet foglalkozik alkoholproblémás emberek és családjuk segítésével. A legnehezebb talán a szégyen miatti titkolózást feloldani - de az igazi er? ebben a helyzetben az, ha mernek hathatós segítséget kérni. Erre buzdítom Önt, Önöket én is! Ez nem csak Önök, de a gyermekeik legf?bb érdeke is.

Kitartást és egyre kisebb ellenállást, egyre nagyobb sikerélményeket kívánok.

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta