4 éves kisfiam szinte félóránként megszólít, ha játszik is, vagy odakiáltja: anya, szeretlek, este pedig mikor már fáradtnak látom, szinte 10 percenként emlegeti ezt. Miért lehet ez? Jelenthet valamit?

Kedves Erika!

Úgy tűnik, hogy kisfia valamiért nagyon bizonyítani akarja, hogy szereti Önt, mintha kicsit tartana attól, hogy Ön esetleg nem szereti. Természetesen nem arra gondolok, hogy ilyen elhangzana, hanem inkább arra, hogy kisfia tart attól, hogy Ön haragszik rá, vagy feszült tőle. A gyerekeknél az érzelmek sokkal átfogóbban jelennek meg, és ha rossz érzést látnak, azt hiszik, hogy az teljes valójukra vonatkozik, és mindig igaz. Például ha mérges rá, mert valamit összetört, képest azt gondolni, hogy őt nem fogja most már szeretni. De fordítva is igaz, vagyis ha ő negatív érzést táplál Ön iránt, akkor úgy éli meg, hogy az utálat, és soha nem lesz másképp. Ha esetleg ettől megijedt, hogy ilyen rossz érzései lehetnek, akkor is előfordulhat, hogy ismételgeti, szereti Önt.  Érdemes lehet ilyenkor hangsúlyozni, hogy akkor is tudja, hogyha nem mondja. Sőt, akkor is tudja, ha esetleg épp mérges rá. Minél több helyzetben különválasztja neki az érzést és a szeretetet, annál ügyesebb lesz benne, hogy felismerje, most épp csak haragszik, vagy épp megijedt, mert valami rosszat csinált, de ezek helyrehozhatók, nem kell félnie. Ez adhat akkora biztonságot, hogy ne kelljen folyton biztosítania magát, hogy szereti Önt.

Érdemes átgondolni, hogy mik történtek mostanában: van-e olyan helyzet, amitől haragudott rá, vagy szokott-e feszültebben reagálni, vagy tiltani, ami miatt dühös lehet, vagy van-e új helyzet/személy az életükben, aki megmozgatta a családi egyensúlyt. Ezek mind okozhatnak átmeneti elbizonytalanodást, amiben az Ön szeretete a biztos pont.

Üdvözlettel

Standovár Sára