"Apa nem jó!"

A kisfiam 3 éves, és 4 hónapja, mióta bölcs?débe jár, megváltozott az apjával való viszonya. Engem ugyanúgy vagy még jobban szeret. Ha én ott vagyok, a férjemmel nem akar játszani, de ha belemerül a játékba, önfeledten tudnak játszani együtt, amíg a férjem magához nem akarja ölelni, vagy puszit adni neki. Ekkor eltolja magátó, és csapkod. Sajnos éjszakai elbúcsúzó puszit sem akar neki adni, amire rendszeresen megsért?dik a férjem. Kicsit fenyegeti is, hogy majd ? sem enged meg neki valamit. A gyermeknevelésünk nem egységes, én türelmesebb vagyok, érvelek neki, elmondom, mit érezhet apa, amikor nem ad neki puszit. Férjem sért?dékenyebb, hamar felemeli a hangját és rá is csap, ezért mi is összeveszünk. Kisfiam csak velem akar lefeküdni, éjszaka is csak én, meg reggel is. Férjemre ilyenkor csapkod, sír, hogy apa nem jó. Mi történhet ilyenkor a kisfiam fejében, és hogyan tudnánk neki segíteni? Valamint a férjemmel megértetni, hogy még mindig szereti a fia. Félek, ha ez így megy tovább, a kapcsolatuk foga megsínyleni.

Kedves Katalin!

Kisfia m?ködése teljesen természetes. Ebben az életkorban a fiúknál van egy er?s közeledés, szinte szerelem az édesanya felé, és versengés az apával. A szül?k kapcsolata láttán azonban átfordul abba, hogy apa lesz a központ, a minta, hiszen ? az a “tuti férfi, aki megszerezte anyát, akkor ? is ilyen akar lenni”. Nyilván ezt nem fejezi ki így, és még nem is feltétlenül most, de az biztos, hogy nem arról szól, hogy ne szeretné az édesapját, mint ahogy a kés?bbiekben az Önt?l való távolodás se azt fogja jelenteni, hogy kevésbé szeretné. A feln?ttek dolga ebben a helyzetben, hogy elfogadják a gyermek döntését, de ez ne befolyásolja az Önök viszonyulását. Vagyis egy ilyen esti “puszi elutasítós” helyzetben a sért?dés helyett érdemesebb olyan játékba belemenni, hogy akkor apa ad neki puszit, viszonzást nem várva. Vagy kialakíthatnak egy másmilyen, nem testi rituális elköszönést, mint egy közös kiáltás, vagy mutogatás. A sért?déssel plusz lelkiismeretfurdalás kerülhet a képbe, ami a kés?bbiekben gátolhatja a közeledést, amikor esetleg már egyáltalán nem lenne benne ez a távolságtartás. Amit még tudnak tenni, ha egymás felé közelednek, egymásnak adnak puszit, és ezt a gyermek is látja.

Az Önök kapcsolata szempontjából fontos lenne beszélgetni err?l a helyzetr?l, amikor nincs ott a kisfiuk. Férje érzéseit Önnek elmondhatja, és fontos is a támogatás, megértés annak ellenére, hogy csak egy ideig kell elfogadni remélhet?leg. A nevelési elvekben is érdemes kicsit közeledni egymáshoz, de nem baj, ha nem teljesen ugyanolyan, hisz a n?i-férfi, anyai-apai reakciók nem azonosak. A testi bántást érdemes kerülni nemcsak törvényellenessége miatt, hanem mert nem hatékony egy valódi kapcsolat kialakításában, hanem félelem és távolságtartás az eredménye, még ha esetleg technikailag az esti puszit el is tudná érni. Feln?ttként okosabbnak kell lenni a gyermeknél, a viselkedése mögé látni, és úgy hatni rá.

Üdvözlettel

Standovár Sára