A kisfiam most lesz 3 éves, már lassan egy éve szobatiszta. Valamelyik nap véletlenül belekakilt egy kicsit a fürdőkádba, utána egyből kivettem és kakilt még. Az a baj, hogy azóta nem mer beleülni a kádba, bármit csinálok. Üvölt és leülni sem hajlandó, állva fürdetem meg nagy nehezen. Kérem, adjon tanácsot, mit csináljak, hogy újra fürödjön a kádban? Köszönöm válaszát - egy elkeseredett szülő

Kedves anyuka!

Az ilyen típusú „balesetek” sajnos tényleg könnyen beleveszik magukat a kisgyerekek fejébe, és nagyon nehezen billenthetőek ki aztán onnét. Sem magyarázattal, sem erővel nem könnyen meggyőzhető egy hároméves, hogy az összefüggés, amit megtapasztalt (kád-kaki), nem törvényszerű.

Úgyhogy győzködés helyett abba az irányba próbálkoznék, hogy kisfia saját maga szerezhessen olyan tapasztalatokat, melyek révén oldódik a szorongása. A következő két témát játszanám vele sokat mostanában:

̶            Egyrészt lehessen sokat pacsálni: mosogatót, mosdót, lavórt vízzel feltölteni, megfürdetni a gumikacsákat, vagy babaruhákat kimosni, mosogatni, stb. A lényeg, hogy lehetősége legyen újra összebarátkozni a vízzel. A pacsálás helyszíne akár lehet a fürdőszoba is, akkor a helyszínnel kapcsolatos kellemetlen emlék is halványulhat.

̶            Nagyon szokták ebben az életkorban amúgy is szeretni, most pedig különösen ajánlott „kakisat” játszani: gyurmából kis galacsinokat gyártani, és eljátszani például, hogy a kisállatok mind különfélét kakilnak, különféle helyeken. A cél, hogy kuncogós, vihorászós hangulatú játék legyen belőle, mint ahogy a „kaki-pisi” téma minden hároméves számára visítós örömforrás.

Átmeneti elakadásokon ilyen típusú játékos trükkökkel általában átlendíthetők a bölcsis, ovis korúak. Ha a téma játékos életben tartása mellett több hét alatt sem mozdul ki mindez a holtpontról, akkor lesz érdemes komolyabb segítség-kérésen gondolkodni.

Üdvözlettel – Kiss Kinga