Kedves Szakért?!
Kisfiam 3, 5 éves. Csak az apukájával hajlandó bármit is csinálni, mert ? fiú anya meg lány. Apával alszik apával játszik... Anyának is örül, ha meglátja, meg ha sír, akkor is, ha együtt vagyunk, akkor is eljátszik velem, de ahogy megjön az apja, csak ?. Csak ? játszhat vele... Nem az zavar, hogy csak apa, hanem azt mondja, azért, mert apa fiú, mint én is, anya, te meg lány vagy, és a lányokkal legyél.
Mit csináljak?
Kedves Franciska!
Mit csináljon? Örüljön annak, hogy a kisfia sokat van együtt az apukájával!
Azért aggódik, hogy a gyermeke már ilyen kicsiként határozott ítéletet mond? Nem nagyon értem sajnos a leveléb?l, hogy e mögött a mondat mögött mi az, ami Önben aggodalmat kelt. Mindenesetre azt tudom mondani, hogy a gyerekekben ezek a megnyilatkozások az identitás-fejl?dés részét képezik. Felfogja, hogy ? milyen nemhez tartozik, hogy az anya meg egy másikhoz. Ebb?l ez egyszer? tudásból aztán a gyermeki logika alapján születnek mondatok, motivációk. Mint ahogyan az itt leírt mondat is. És ezzel teljesen rendben van minden.
Az a sejtésem, mintha attól tartana, hogy a kisfia kevésbé fogja szeretni, hogy az ? logikája alapján majd kiszorul az apa-fiú kett?sb?l. Megnyugtatom, hiszen Ön is leírta, ez nem így m?ködik. Ne féljen ett?l!
Inkább élvezze, hogy amikor a férfiak együtt vannak, akkor Önnek van egy kis ideje saját magára is. Használja ki ezeket az id?szakokat, hogy valami olyat csinál, ami Önnek jó!
Üdvözlettel: Majoros Andrea