Kedves Andrea!
Van egy 8 éves és egy másfél éves fiam. A nagyobbik fiamnál kb 6-6,5 éves korában lett látványos a pszichoszexuális fejl?dés. Akkoriban a barátaival is csikiset játszottak, hozzáértek egymás nemi szervéhez, és hatalmasokat kacagtak. Beszélgettünk a szül?kkel, tudtuk, hogy ez teljesen normális jelenség. El is múlt egy id? után ez a dolog, legalábbis már nem volt ennyire látványos. Aztán mikor megszületett a kistesója, és ? mászni kezdett, a nagyfiam sokszor úgy helyezkedett, hogy a kicsi mászás vagy játék közben hozzáérjen.. persze kezd?dtek el?lr?l a kacagások, de én ezt nem tartottam helyénvalónak, rászóltam. Aztán ez többször megismétl?dött a hetek folyamán, én újra és újra szólongattam, majd egyszer annyira felhúztam magam ezen, hogy hiába kérem, ne csinálja, hogy teljesen kifordultam önmagamból és óriási balhét csaptam. Kb. egy órán át üvöltöztem, fenyeget?ztem, mint egy eszel?s, akkor megígérte, hogy többet nem csinálja. De persze újra el?fordult, én újra kiakadtam, és újra kiabáltam. Nyilván nem volt megfelel? a viselkedésem, nyilván kezelhettem volna lazábban vagy másképp, de egyszer?en már megijedtem attól, hogy ez esetleg nem kóros-e, és, hogy ha ez így marad, mi jöhet kés?bb... Azóta folyamatosan figyelek, ha együtt játszanak, ezzel szerintem jókora kis terhet is teszek a nagyobb fiamra. Normális ez a fajta "játék"? Miért nem fogadott szót? Áprilisban volt 8 éves, ezek az esetek ?sz-tél tájékán voltak. Tudtommal nem tud a szexualitásról kifejezetten semmit... csikis volt neki, ennyit mondott akkoriban. Rengeteget olvastam a témában, én is játszottam orvosost a bátyámmal kislányként, amiatt frusztrál ez az eset, hogy nem fogadott szót, hiába kértem... Elengedhetem én ezt az aggodalmat? Vagy mit kellene tennem?
Köszönettel: egy aggódó anyuka
