44 éves férfi. Érzem magamon a depresszió, céltalanság, félelem, üresség jeleit. Segítséget, tanácsot szeretnék kapni. Kérem, ha tud, mutasson utat.

Kedves Zsolt!

A daganatos betegséggel küzdőknek nagyon sok lelki következménnyel is meg kell küzdeniük. Az állandó bizonytalanság, a testtel való megváltozott viszony, az orvosi beavatkozások, és azok hatásai mind nagyon megterhelőek. Vannak kimondottan ilyen helyzetre szakosodott pszichológusok, akik a kezelést végző klinikákon dolgoznak. Javaslom, hogy kérdezze meg a kezelőorvosát, hogy milyen módon tudna onkopszichológushoz időpontot kérni! Amikor azt írja, hogy üresnek, céltalannak érzi magát, nem a klasszikus értelemben vett depresszióról beszélünk, hanem lehet realitása annak, hogy célokat újra kell definiálni az életében, hogy amíg nem talál reális utat, addig üresnek érzi a mindennapokat, és a félelem természetes egy olyan élethelyzetben, amikor az élet forog kockán. A pszichoterápia segíthet, hogy a jelen élethelyzetet reálisan lássa, új célokat tűzzön ki magának, és a lehető legtöbb társas támogatást igénybe tudja venni. Olyan relaxációs technikákat tanulhat, ami segít a helyzettel járó szorongás kezelésében. Az is elképzelhető, hogy átmenetileg pszichiáter bevonása is szükséges, hogy a tüneteket minél előbb gyógyszer segítségével is lehessen csökkenteni.

Sok erőt kívánok Önnek,

Üdvözlettel,

Kovács Réka