Direkt bosszant, kijátszik, hazudozik

Üdvözlöm! Van két lányom, a nagyobbik 8 éves, most els?s. 3-4éve elég sok probléma van vele. Veszekedést generál, agresszív, rosszindulatú, de van, mikor segít?kész, gondoskodó. Velem is csúnyán viselkedik, direkt bosszant, kijátszik, hazudozik. Soha nem volt köztünk anya-lánya kapcsolat. Ha valamit kérdezek, vagy nem válaszol, vagy elkezd sírni. Ha magában van, állandóan motyog. Kb. 1 hónapja ezt az iskolában is észrevették a tanár nénik, elküldték iskolapszichológushoz. Ma rákérdeztem, hogy ? mit mondott erre a viselkedésére, és azt a választ kaptam, hogy viselkedészavarban szenved. Nagyon szeretnék rajta segíteni, de nem tudom, hogyan. Ezért kérem az Ön segítségét. Van erre gyógymód? Kérem, segítsen, mit tehetek? Válaszát el?re is köszönöm!Nikolett.

Kedves Nikolett!

Mélységesen elszomorított az a mondata, amely szerint kettejük között "soha nem volt anya-lánya kapcsolat"... persze azt nem tudom pontosan, hogy ez vajon mit takar pontosan - de önmagában az, hogy ezt írja, és feltételezésem szerint az élmény, ami idáig vezette, igazán fájdalmas. Ugyanakkor szeretne rajta segíteni - ez pedig nagyon fontos és jó. Ehhez a hosszú, és sokszor rögösnek ígérkez?, de mindenképpen értékes és hasznos úthoz adok most egy pár "hamubasült pogácsát", illetve egy-két "nyomot"; egyfajta "minimum-kérdéslistát", amelyre adott válaszokkal el lehet indulni.

Els?szülött leányának valamikor el kellett szenvednie egy "trónfosztást": kisebb, ráadásul azonos nem? testvére születésével ? kikerült az édesanya, a család figyelmének középpontjából - ez veszteség, és a körülmények döntik el, mennyire billen el a súlya a nehézség, trauma felé.

"Veszekedést provokál, agresszív, rosszindulatú" - ezek mind kapcsolati jelenségek, feltételezik a környezet jelenlétét, válaszát: amir?l vajon mit gondoljunk? Milyen reakciókat kap ? - olyanokat, amik segítenek neki kijönni negatív hangulati állapotaiból, vagy ellenkez?leg, fokozzák az indulatteli légkört? Milyen példát lát az otthoni környezetben a kapcsolatok m?ködésére, a konfliktusok megoldására, a rosszkedv kezelésére? A feln?ttek körülötte hogyan viselkednek egymással? És a gyerekekkel?

"Direkt bosszant, kijátszik, hazudozik" - hogyan jutottak el idáig? Mi a kettejük kapcsolatának története? A helyzeteket, amikor ilyesmi történik, vajon Ön tudná-e másképp (nem ilyen terhel?n) értelmezni? Vajon hogyan, mit kérdez t?le, amire csak az a kétféle, széls?séges reakció a válasz...?

Egyszóval: hogy van ez a gyerek? ? mit él át, hogyan látja önmagát, a kapcsolatokat, a világot? Azt nem hiszem, hogy ? élvezné ezeket a feszült helyzeteket, s?t, biztos vagyok benne, hogy kifejezetten szorong. Megesik rajta a szívem, ahogy szinte látom magam el?tt megelevenedni a küzdelmét.

Egy ilyen pszichológusi "válasszal", amit az iskolai kollégától kaptak, nem jutnak messzire. Gyermekpszichológussal folytatott közös munka során, a megfelel? kérdéseket keresve, bizalmi kapcsolatot felépítve és abból, valamint a szakértelméb?l merítve annál inkább. A szakember segít feltárni a gyermeknél a probléma gyökereit, oldani szorongását, megfelel?bb együttm?ködési formákat találni; a szül?nek segít jobban megérteni a gyermek bels? folyamatait, és a saját szerepét a jobb irányba fordulás érdekében.

Remélem, sikerül megtalálni a megfelel? segít?t ez ügyben!

Üdvözlettel

Simon Sarolta